Századok – 1933

Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529

53 Г. BOTÁR IMRE. [52] hiszen Tinódi tudvalevőleg inkább csak haditudósító, az események egyszerű krónikása. Sok nyersanyagot talál nála s ezt alaposan kihasználja, nem nagyon buzgólkodik, hogy más forrásokkal kiegészítse értesüléseit. Azonban e nagy kihasználás ellenére elfelejti legalább egyszer megemlíteni, hogy mindezt Tinódiból veszi. Ez az eljárása is csak századának szokásaival magyarázható és menthető. E futólagos forrásszemléből annyi máris kitűnik, hogy Forgách nem nagyon válogatta meg, hogy milyen forrásokat követ és másol le. Merített bőven, alaposabb kritika nélkül, mindazokból a művekből, amelyek korára vonatkoztak. Műve 522 lapra terjed az akadémiai kiadásban. Ebből idegen kútfők nyomán írt 105 lapot, Tinódi alapján 74 lapot, öszszesen tehát 239 lapon mások műveiből kompilált. Mindössze 283 lap, művének felénél nem sokkal nagyobb része nyugszik önálló kutatásain és személyes tapasztalatain. Művének elsősorban ez a része, továbbá Tinódin tett változtatásai szolgálhatnak alapul Forgách pártállásának, felfogásának, módszerének megítélésénél. II. Forgách megírandó kortörténeti művére megbízást Báthory Istvántól, Erdély új fejedelmétől kapott,1

valószínűleg 1572-ben. Ettől kezdve dolgozott munkáján egészen 1576-ig. Ebben az évben már nagy beteg volt, Olaszországban tartózkodott s 1577 januárban meg is halt. Kétségtelen, hogy Forgách előbb is érdeklődött kora. eseményei iránt, volt némi anyaggyüjteménye, de művét ez években írta vagy esetleg meglevő részét ekkor átdolgozta. Az egész művet, ahogy most van, egységes felfogás jellemzi, egy időszak és egy politikai irányzat bélyegét viseli magán. Ismeretes, hogy Forgách életének egy nagy csalódása után lett az erdélyi fejedelmek hívévé. Előbb 12 évet a Habsburg-királyok szolgálatában töltött. Ferdinánd uralkodása alatt fényes karriérnek nézett elébe : királyi titkári és alkancellári tisztségben tartózkodott az uralkodó mellett. Tagja volt a királyi tanácsnak, résztvett diplomáciai kiküldetésekben . Örvendett a király kegyeinek, elsősorban az ő hű szolgálatai jutalmazásául kapta meg a Forgách-család a bárói rangot. Ferdinánd váradi püspökké is kinevezte, s mivel Várad az erdélyi fejedelem, János Zsigmond birtokában volt, más egyházi javadalmakkal kárpótolta ; először a 1 Báthory levelét a velencei dogéhoz 1577-ből B. Szabó I.. : Forgách F. évkönyvei, 196. lapján közli kivonatosan.