Századok – 1933

Pótfüzet - BOTÁR IMRE: Forgách Ferenc emlékiratainak kritikája 529

Forgách Ferenc váradi püspök, majd később erdélyi kancellár műve1

csak a XVIII. században jelent meg először nyomtatásban, de kéziratban addig is ismerős volt. Adatai, nézetei, jellemzései, mint a XVI. század egyik kiváló humanistájáé, a magyar Tacitusé, beszivárogtak jóformán minden munkába, amely a XVI. század második felének magyar történetéről szól. A kritika ugyan korán megszólalt ; egy-egy adatát megtámadták, jellemzéseit túlsötétnek tartották s bár újabban is többen2 foglalkoztak személyével és művével, annak helyes értékelése mindeddig nem történt meg. Kritikánk kiindulópontja az, hogy Forgách könyve emlékirat s ezért nem várható tőle a történettudomány mai felfogása szerint tárgyilagosság. Ha az írót belehelyezzük a kor emberei közé s úgy tekintjük, mint az akkori politikai életnek egyik tényezőjét, akinek politikai céljai voltak, aki pártember volt — akkor jöhetünk végre tisztába vele. A XVI. században a humanista történetírók többnyire megbízásból írtak és mindig határozott céljuk volt : a közvéleménynek valamely kormány (vagy fejedelem) érdekében való publicisztikai felvilágosítása, befolyásolása. Ez állításunk bizonyítására vegyük szemügyre elsősorban azokat az írókat, akikről biztosan tudjuk, hogy Forgách ismerte és használta őket. 1 Forgách Ferenc magyar históriája 1540—1572. Kiadta Toldy Ferenc. Budapest, Akadémia 1866. 2 Sörös Pongrác foglalkozott Forgách Ferenc életével és művével a Századok 1896. és 1897. évfolyamában. Később kibővítette tanulmányát a Pannonhalmi Évkönyv 1912/13. évfolyamában. Forgách életére becses, de műve megítélésében hiányzik nála minden összehasonlítás az egykorú történetirodalommal. Madzsar Imre : Adatok Forgách F. kortörténelmének kritikájához, Nagybánya, 1901. c. értekezésében Forgách külföldi forrásaiból néhányat bemutat (Sleidan, Ulloa, Serres), Biró Vencel : Forgách F. mint történetíró, Kolozsvár, 1908 c. tanulmányában főképen Tinódival veti össze. Bártfai Szabó László két tanulmányának, u. m. Ghymesi Forgách F. élete (Magyar Történeti Életrajzok, Bpest, 1904.), továbbá Gh. Forgách F. évkönyvei, tekintettel művelődéstörténeti adataira, Budapest, 1904., adatai használhatók, de a kellő kritikai szempont belőlük is hiányzik.