Századok – 1933
Pótfüzet - MORAVCSIK GYULA: III. Béla és a bizánci birodalom Mánuel halála után 518
522 MORAVCSIK GYTJLA. [42] temberében a latinellenes nemzeti pártra támaszkodva császárrá proklamáltatja magát. A koronázás alkalmával megesküszik, hogy a kis Alexiost, aki uralkodótársa volt, védeni fogja, de kevéssel utóbb megfojtatja.1 Ilyen módon Andronikos a bizánci birodalom egyeduralkodója lett. Röviden áttekintettük a Mánuel halálát követő évek eseményeit s most lássuk, milyen álláspontot foglalt el ezekkel szemben III. Béla, akit Mánuel megesketett, hogy a bizánciak mindenkori érdekeit szemmel fogja tartani. Tudjuk, hogy közvetlenül Mánuel halála után III. Béla megszállta Dalmáciát, melyről annak idején, amidőn Mánuel udvarába hívta és örökösévé tette, lemondott. Hogy erre vonatkozólag volt-e valamilyen megegyezése Mánuellel, nem tudjuk, de a történtek után teljes joggal tehette, hiszen az egykori magyar hódítás a magyar koronát illette Mánuel örökségéből. A bizánci eseményeket szemmel tartotta, de egyelőre nem volt oka rá, hogy azokba beavatkozzék. Mánuel akarata értelmében a kis II. Alexios lett a császár s az özvegy császárné gyámsága látszólag biztosította a dolgok zavartalan menetét. Amikor azonban 1182 májusában Andronikos kezébe került a hatalom, III. Béla még a vérengzések megkezdése előtt felismerte a veszélyt, amely nemcsak Mánuel családját, hanem a bizánci birodalmat is fenyegette. Andronikos megbízhatatlan egyéniségét jól ismerte, hiszen ő maga is megismerhette lázadó természetét, amidőn bizánci trónörökössé való proklamálása alkalmából egyedül Andronikos szegült ellene Mánuel akaratának.2 Nem maradhatott tehát tétlen esküje értelmében sem. A szerbekkel szövetkezve megindította hadait nyilván azzal a céllal, hogy a trónbitorlót leverje és a kis Alexiost és az özvegy császárnét megszabadítsa veszedelmes ellenségétől. Hogy III. Bélának ekkor még nem hódítás volt a célja, hanem csupán a bizánci trón biztosítása az özvegy császárné, illetve fia számára, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy a harcot Andronikos ellen egyenesen Mária császárné tudtával, sőt annak kérésére indította meg. Andronikos ugyanis a császárnét éppen ama vád alapján végeztette ki, hogy Magyarország királyával titkos összeköttetésben állt s őt támadásra ösztönözte.3 III. Béla seregei 1 F. Dölger : Regesten der Kaiserurkunden des oströmischen Reiches II. 90. 1. szerint Alexios halála október táján történt. 2 Akominatos 179—180. 3 Akominatos 347. Eustathios is említi (ed. Bonn* 416.), hogy a bizánciak többek között a magyar királyhoz is folyamodtak segítségért Andronikos ellen.
