Századok – 1933
Pótfüzet - TÓTH ZOLTÁN: A „gladius divinitus ordinatus” 481
[31] A „GLADIITS DIVINITUS ORDINATUS' 511 Jahrbuch ezt tartalmazó évfolyamát, úgy hiszem, gondolkodóba esve fogják félretenni. Néhány jellegzetes tünetre magam is felhívhatom a figyelmüket. Eichmann korhatározásának summáját következő mondata foglalja össze : ,,Wegen der Bezugnahme auf die künftig zu erlangende Kaiserwürde kann D. (t. i. a német formula) erst nach 962 redigiert worden sein,1 muss aber, da sie bereits in Handschriften aus der Zeit Ottos III. auftritt, bei dessen Krönung (983 zu Aachen) bestanden haben." A római formulát illetően, jóllehet ezt a németnél ő is idősebbnek tartja, nincs ilyen érve, mert legrégibb kéziratai egytől-egyig a XI. századból valók. Puszta kombináció alapján kénytelen feltenni ,,dass R. im Jahre 911 und 936 in einer älteren, bisher nicht bekannten (!) kürzeren Redaktion vorgelegen hat." Ezeket az egészen korai dátumokat azonban egyedül a német szöveg X. századbeli keltezése magyarázza. Ez a részlet nála is egészen hipotetikus hangú, s a testvérformula keltezésének megdöltével ugyancsak elveszti jelentését. S miután a valóban meglévő római típusú kéziratok meghatározása ellen, lévén az óvatos és elég tágas intervallumokat engedő, kifogást magunk sem tehetünk, minden vizsgálódást a német szertartásrendet fenntartó kódexekre fordíthatunk. Az egész elmélet ezeken sarkallik, ezekkel áll vagy bukik. III. Ottó-korabeli kódexet Eichmann lajstroma hármat említ 1. A 451. számú montecassinói pontifikálét, mely mainzi eredetű, vagy legalább is mainzi bázis alapján készült. 2. A római Vallicellana ezzel azonos tartalmú D. 5. kódexét, mely azonban -— Eichmann is úgy tudja — már a XI. században íródott.2 s végül 3. a wolfenbütteli 603-as jelzetű kéziratot mely tudomása szerint ansbachi eredetű. Egyéb III. Ottó korabeli adata nincs, a szöveg többi megőrzője legalább is XI. századi, jórészt pedig még későbbi időkből való. Miután sohasem a XI. századot hangsúlyozza, hanem mindig III. Ottó korát, eleve fel lehet nb. tennünk, hogy nem egyedül az íráskritika vezeti. Tapasztalt s a kéziratos anyagot olyan terjedelemben ismerő kutatónál, mint ő, ez különben nem is képzelhető másképp. Eichmann bizonyára legalább oly jól tudja, mint bárki más, hogy egy-egy egészen felkutatott és pontosan rögzített írástípus kivételével, kodexírás bajosan szorítható olyan rövid időhézagba, mint amilyen 1 Ez Waitz terminus post quemje is i. m. 29. 1. s kétségkívül vitathatatlan. 2 V. ö. Franz : Die kirchlichen Benedictionen des Mittelalters. II. 289. 1.