Századok – 1933
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 38
52 DOMANOVSZKY SÁ.NDOR. 1174. években gyors ütemben teszik lehetővé ennek az addig elhanyagolt országrésznek betelepítését és eloroszosítását.1 A honfoglaló magyarok természetesen erre a területre vándorút jókban semmikép sem kerülhettek. Kiev ostroma után Lodoméron és Halicson át haladtak, — hogy a XII— XIII. századi fogalmak szerint beszéljünk. A Szuzdal név így Anonymus munkájában csak a kor viszonyaiból magyarázható meg. Röviden tehát vázolnom kell e kerület fellendülését. Szuzdalnak Dolgorukij György volt első önálló fejedelme.2 Kievre több joga volt, mint Izjaszlavnak, mert Monomach Vladimir fia volt, de még több joga lett volna ehhez Vjacseszlav nevű bátyjának, akit egy időre a küzdelem folyamán Izjaszlav maga mellé is vett társuralkodónak. Ezek közt a viszályok közt Dolgorukij György ismételten elfoglalta Kievet és elűzte Izjaszlavot,3 akinek huga Euphrosina II. Géza magyar király neje, öccse Vladimir pedig Bélus bánnak (II. Géza anyai nagybátyjának) veje volt. Mi sem természetesebb, mint hogy a szoros rokoni kapcsokkal Izjaszlavhoz fűzött II. Géza és az ő nádora, Bélus bán a legmesszebbmenő támogatásban részesítették Izjaszlavot.4 György 1155-ben mégis Kiev birtokába jutott. Akkor legidősebb fiát Andrejt magával vitte a kievi nagyfejedelemségbe, ahol Visgorodot adta át néki, Szuzdaiban pedig fiatalabb fiait hagyta. György 1154-től 1157-ig uralkodott Kievben. Halálakor híveit a kieviek lemészárolták, a szűz- < daliak pedig nem ismerték el uraiknak a végrendelkezés szerint György ifjabb fiait, hanem Andrejt, aki a délvidéket nem szerette és Visgorodból visszamenekült Szuzdalba, ahol a nagyapja által alapított még jelentéktelen Vladimírban ütötte fel székhelyét (1155).5 1161-ig legyőzte testvéreit és Rosztovban és Szuzdaiban egyeduralkodóvá lett. Hatalmának további kiterjesztését csak 1169 után kezdte meg. 1 lel mű I. 297—299. 1. Schiemann : Russland, Polen und Livland bis ins 17. Jahrhundert. I. 123. 1. Bestuschew-Rjumin : Gesch. Russlands I. 140. 1. 2 Stählin : Gesch. Russlands. I. 101. 1. 3 Bestuschew—Rjumin id. mű I. 140. 1. 4 Hodinka : Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest, 1916. Összeállította mindazt, ami erre vonatkozólag az orosz feljegyzésekben van. Részletesen tárgyalja a magyar hadjáratokat orosz földön Pauler is. A rokonsági kapcsolatokra v. ö. Hodinka id. mű 93. 1. 6 Bestuschew-Rjumin id. műi. 140. 1. Schiemann id. mű I. 123. 1.
