Századok – 1933

Pótfüzet - TÓTH ZOLTÁN: A „gladius divinitus ordinatus” 481

508 TÓTH ZOLTÁN. [10] unus archiepiscopus, alius archiepiscopus és episcopus metropolitanus — szerepeltetése, Ivrea szerényebb papi milieujével — unus episcoporum, alius episcopus és episcopus sedis illius — szemben, mi kétségkívül azt jelenti, hogy német földön Ivrea átvétele után, de még a tulajdonképeni német formula kiforrása előtt, azonnal a három érsek — Mainz, Köln, Trier — funkciójára gondoltak, mint az természetes is.1 Úgy, hogy ez nem tekinthető szövegátalakításnak, akár érintetlen ivreai formuláról beszélhetnénk. Ezt a teljesen önálló részt követi azután egy önmagában teljesen használhatatlan kiegészítés — a Werminghoff-féle párisi kódex előbb említett, de az Omnipotens-prefatióval megtoldott s a koronának kedvező aktusrendet előíró hozadéka —, anélkül, hogy kísérlet történt volna a gyűrű- és a jogarnak, illetve a hozzájuk fűzött allokucióknak az ivreai előzményszöveggel való egyeztetésére. ,,Die Präfation Omnipotens aeterne Deus Creator omnium, das Salbungsgebet Deus Dei Filius, die Formeln zur Übergabe der Krone, des Scepters, des Ringes, des Schwertes und für die Tronsetzung sind am Schlüsse unter der Rubrik ordo qualiter rex ordinari debet nachträglich zusammengestellt." 2 Tehát, még az Ivreából hiányzó imák is későbbi képletek, mit Waitz kiadása is éreztet, de nem fogadtat el ilyen kényszerítő világossággal. íme annak a Bartoniekféle másilc szerkönyvnek a tartalma egyesült az ivreai formulával. Könnyebbség kedvéért most már együtt van a római formula egész szövege, de az a bizonyos három érsek ugyancsak törhette volna a fejét, hogyan avassa fel eme mainzi pontifikále alapján az új királyt ? Végigmenjen-e előbb az ivreai formulán, vagy próbálja, de hogyan próbálja, a toldalék, Ivreában nem szereplő tárgyakra is vonatkozó s emellett az ottanitól elütő sorrendbe szedett beszédeit is értékesíteni. Kusza és tapogatódzó kísérlet ez a változat a római formula megteremtésére. Már rendelkezésre állott valamennyi részszöveg, a két különböző eredetű komponens, de ez a kompilátor még nem tudott velük mit kezdeni. Kétségkívül sejtette, hogy Ivreához ez a többlet csatolandó, azonban az út még nem volt tört csapás, a római formula még bizonyosan nem volt általánosan ismert. Megelégedett tehát a két időben egymásután keletkezett pillér, az önálló alapformula s az önmagában értéktelen többlet, egyszerű egymásmelléhelyezésével. S ha ennyire átlátszó példát többet nem is 1 V. ö. Eichmann, i. m. 538. 1. 2 U. o. 539. 1.