Századok – 1933
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: Anonymus és a II. Géza korabeli Gesta - 38
48 DOMANOVSZKY SÁ.NDOR. laboriosi Anonymus prológusában, amelynek megfelelőjét Heilig — tényleg ugyanazokat a szavakat — egy II. Béla korabeli datálatlan oklevélben (67. sz.) találta meg, amelyet természetesen sietett is mindjárt a Barnabás által írottak közé besorozni. Ezzel kapcsolatban rá kell térnünk arra a kérdésre, hogy mettől meddig is volt Barnabás királyi jegyző. A magyar diplomatika szerint, amely e részben csak azokra az oklevelekre támaszkodik, amelyekben Barnabás neve szerepel, 1146-tól 1158-ig.1 Heilig stíluskritikai alapon (a bizonyítékokkal egyelőre még adósunk) ezt előre kiterjeszti 1131-ig, hátrafelé pedig 1161-ig. Az 1131-es dátummal azonban baj van. II. Béla idejéből nem tudunk kimutatni Barnabástól származó oklevelet. 1135—1137 közt János volt Béla király jegyzője. De nincs is semmi alap arra, hogy ilyen messzire menjünk ; ha egy II. Béla korabeli datálatlan oklevélről sikerülne kimutatni, hogy az Barnabástól való, akkor az csak II. Béla uralkodásának végéről, legföljebb 1137-től volna keltezhető. Az 1131-es évszám csak úgy került ebbe a megállapításba, hogy a fent említett 69. számú oklevél mellett a Szentpéteri-féle „Kritikai jegyzékben" évszámként 1131—1141 áll. Heilig ezt az oklevelet bizonyára azért sorolja Barnabás fogalmazványai közé, mert a huius mundi laboriosi és az accepta licencia kifejezéseket találja benne. Kimutattuk azonban fentebb, hogy a hic et in evum — Heilig szerint jellegzetes Barnabási szólás — II. Béla olyan okleveleiben is előfordul, amelyek a szöveg szerint is János királyi jegyzőtől származhatnak. Lehet-e tehát egyedül ezekkel az érvekkel Barnabás fogalmazási tevékenységét ez oklevél létrejöttében igazolni ? Persze Heilignek nagy szüksége van rá, hogy ezt az oklevelet lefoglalja Barnabásnak, mert e nélkül Barnabás nem lehet II. Béla jegyzője. írói tevékenységére csak 1146-tól van bizonyítékunk. Ez a kilenc évi hiatus János és Barnabás jegyzősége közt javára válik Heilignek. Egyszerűen lefoglalja ezt az időszakot Barnabásnak. A bizonyítékokat majd meghozza exakt stíluskritikai módszere. Egyelőre megelégszik azzal az elmélettel, hogy az új nótáriusnak eleinte nem engedték meg nevének használatát, míg meg nem factum est. — De előfordúl a Bécsi Képes Krónika interpolatióiban is Salamon uralmánál : Atha palatínus rogavit regem et ducem, ut in construccione monasterrii sui ... in Zelyz intéressent, quod et factum est. с. 53., p. 58. 1 Szentpétery : Magyar oklevéltan 69. 1.
