Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400
A NAGYSZOMBATI CSATA. 429 ha a tábornok (nem világos, hogy Bercsényit vagy Esterházyt érti-e ?) és a tisztek, erejüket a több helyen áttört, első vonalra vetették volna. De mihelyt az ellenség vonalán rést ütöttek, már senki sem gondolt másra, mint a társzekerek fosztogatására. E fegyelmetlenségnek az altisztek is okai voltak, akik kötelességeiket nem ismerték, és sem tapasztalatuk, sem tekintélyük nem volt, hogy katonáikat zárt rendben együtt tarthatták volna." E kétségkívül nagyon találó megjegyzéseit lemondó önkritikával így fejezi be : „Cette première Bataille m'apprit, que pas un de nous n'entendoit la Tactique." (Megtanultam ebből az első csatámból, hogy egyikünk sem tanulta meg a harcászat szabályait.)1 A nagyszombati csata hadtörténeti szempontból is rendkívül tanulságos. Egyike volt azoknak a ritkán előforduló eseteknek, amikor a csatát megnyerő fél voltaképen semmit se nyert győzelmével, a vesztes fél ellenben aránylag kis veszteséggel továbbra is biztosította hadászatilag kedvező helyzetét. Markó Árpád. 1 Mémoires, V. к. 198. 1.