Századok – 1933
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: A nagyszombati csata - 400
A nagyszombati csata. 1704 december 26. II. közlemény. 3. A csata lefolyása.1 December 26-án reggel tehát mindkét ellenfél pontosan tájékozva volt egymás haderejéről, helyzetéről s mindkettőnek ideje, alkalma és helye volt ahhoz, hogy seregét előre megfontolt terv alapján csoportosítsa a harchoz. Meglepetésektől most már nem kellett egyiknek sem tartani s a harcot az akkori szokásos — mondhatnám : szabványos — • 1 A csatát Thaly Kálmán nem csupán az erről szóló külön könyvében írja le részletesen, hanem a Bercsényi-család III. kötetének XXII. fejezetében és Bottyán János életrajzának 45. és következő oldalain. Bottyán életrajzát 1865-ben, a csata monográfiáját 1869-ben s a Bercsényi-család életrajzának e részét 1892-ben írta. A három leírás csak nagy vonásokban egyezik egymással, de annál több az eltérés a részletekben és az eseményekhez fűzött következtetésekben. Valamennyi leírásnak a legnagyobb hibája az, hogy a helyzetek megítélésénél Thaly a csatát, úgy látszik, térkép és körző alapos használata és kellő forráskritika nélkül írta le. A stratégia és taktikai fogalmakat figyelmen kívül hagyja, vagy összekeveri, s az egészet nem katonai, vagy mondjuk hadtörténeti szemmel nézte, és ha későbbi leírásaiban valamit másképen állít, mint az előzőkben, nem tartja szükségesnek azt helyesbíteni. így tehát a csata lefolyásáról a felületes olvasónak más és más lehet a benyomása, ha csak az egyiket vagy a másikat olvasta. Néhány szembeszökő példa : Bottyán életrajzában azt mondja, hogy Bottyán ezredével a csatában résztvett („a balszárnyon harcolának Bottyán", stb.), későbbi leírásában már Bottyánról nem beszél, ami természetes is, mert Bottyán tábornok ekkor a Csallóközben volt. Heister hadtestéről azt állítja (Bercsényi család, III. к. 298.1.), hogy az Fehéregyházáról Gerencsér felé közeledett, azután áttakarodott a Parna gerencséri hídján, vagyis e szerint a hadtest Fehéregyházáról délkelet felé, a Parna jobb partján ment Gerencsérre. A csata leírásánál azonban ezzel már nem törődve, a hadtestet ott állítja fel a kőmalom közelében, ahol az valóban harcolt. A Gerencsér felé való menetel a Parna jobb partján semmiképen sem érthető. Olyan messzire délre Heister serege nem juthatott, hiszen tudjuk, hogy 26-án reggel már úgy állította fel hadtestét a kőmalom előtt, hogy a Parna patakra támaszkodott hátával. Már csak azért sem mehetett a jobb parton Gerencsér felé, mert akkor éppen kitér Rákóczi elől s hogy a Parna-patakon nem a gerencséri, hanem a Fehéregyháza előtti hídon, a kőmalom közelében kelt át,