Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.[ 395 zetes honfoglaláskori szablyának !) a honfoglaló magyarsághoz és Magyarország földjéhez való kapcsolását alátámassza. Mint Hampel, ő is azon az állásponton van, hogy az oroszországi rokon szablyák régiebbek, bár Hampel Magyarország területén nem lát lényeges továbbfejlődést és úgy gondolja, hogy az általa felállított két csoport még a kazár symmachia idejére vezethető vissza. Tóth szerint a szablya alsó harmadának kétélűvé szélesedése általában a nyugati, nehezebb kard hatása. A ,.Nagy Károly-kard"-nak a tarsolylemezek körével való szoros, belső kapcsolata, amiről előbb szóltunk, már egymagában ellene mond a magyarországi származtatásnak és inkább keletre, legalább is a kievi állam területére, vagy a szomszédos levediai területekre mutat. Azonkívül a szablya végének kétélűvé szélesedése már korábban és pedig az ázsiai steppék lovasnomád népeinek körében megindult. Az avar szablyák között is találunk ilyeneket,1 a későbbi, oroszországi szablyák között pedig egyesek a teljesen kialakult honfoglaláskori típust képviselik.2 A kétélűvé szélesedő szablyatípus a verchnesaltovói kazár emlékek között szintén előfordul.3 A tipológiai vizsgálat tehát arra mutat, hogy a honfoglaló magyarok legfejlettebb szablyái a levediai korszakban, valószínűen ennek utolsó periódusában már megvoltak. De művészettörténeti úton is erre az eredményre jutunk. A tarcali lelet szablyája, amint az eredeti darab megvizsgálása alkalmával megállapítottam, végefelé kétélű.4 A markolatot és a hüvely egyes részeit a tarsolylemezeknek teljesen kifejlett ornamentikája borítja,5 ugyanabban a stílusban, mint amelyet a lelet tarsolylemezén láttunk (3. kép). E tarsolylemez készítési helye gyanánt a kievi államot, illetőleg annak környékét határoztuk meg. Képzelhető-e, hogy a szablya, melyet ugyanaz a kéz díszített, amelytől a tarsolylemez díszítése származik, más helyen készülhetett? Hasonló ornamentika borította a „Nagy Károly kard" párját, mely újabban a szabolesmegyei Geszteréden került napvilágra.6 A honfoglaló 1 Rhé Gy. és Fettich N. : Jutás und Öskü, Skythika, 4. Prága, 1931. 42. 1. 21. kép. 2 Tankejevkáról : Ocsot IAK, 1904. 135. 1. (szövegben említve). Cechowitzról és Kőbánról : Hampel i. m. 491—493. képek. 3 Arch. Értesítő, 1931. 69. 1. 43. kép. 4 Ezt Hampel ábrája, i. m. II. köt. 596. lapon jól feltünteti, bár a szöveg nem mondja. 6 Hampel i. m. III. 403, 2—6. 6 Arch. Értesítő, 1928. 228. sk. 1., 110. kép 1, 2—5 és 111. kép 2—5.
