Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369

A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.[ 391 hagyományokat. Pozitív bizonyítéknak tekinthető a német­óvári öntőminta, mely arab dirhem és két más díszítmény készítésére szolgált. Az arab felirat El Mutadhid billah kalifa idejéből való (H. 279—289 = Kr. u. 892—902).1 Annyit tebát legalább is látunk ebből, hogy a vezérek kora­beli magyarság körében éltek ötvösök. Joggal tételezhetjük fel, hogy már a levediai fellendülés idején is így volt. A hely meghatározásánál tekintetbe vettem azt a körül­ményt is, hogy a normann kultúra expanziója nem állt meg a Dnepr vidékénél, hanem tovább haladt az a fő kereskedelmi útvonalakon a Kaspi-tenger különböző országaiba és még az arab birodalom centrumaiban is éreztette hatását. Az arab íróknál olvassuk, hogy a normannok árucikkei között szerepelt a normann kard is. Nyilván egyéb normann-készít­mények is kerültek nagy számmal exportra, olyanformán, ahogy a normann kardokat a magyarság körébe más normann gyártmányok is elkísérték. Még a jövő feladata megvizsgálni azt, hogy a normann korszakbeli arab ezüsttálakon és azoknak északi, barbár utánzatain milyen mértékben lehet a normann befolyás nyomait megállapítani. A Smirnov-féle Vosztocsnoje Szerebro atlaszmű 155. számú csészéjének közepén hátrafelé nyilazó lovast látunk ; a 157. számú csésze lovasának lába kengyelben van ; a 156. számú csésze lovasán páncélt és csúcsos sisakot találunk ; az előbbi kettő steppei lovas­nomád vonásra mutat, az utóbbi pedig normann öltözetre, amely erősen különbözik az egykorú arab, perzsa és lovas­nomád viselettől. Ezt az ábrázolást a kettős fonat veszi körül, amelyet normann emlékeken és a tarsolylemezek körében jól ismerünk. A normann csúcsos sisakot megtaláljuk keleti lelőhelyen is : Istjackija jurty.2 A redikori lelet szíjvége és csatja, a várbyi szíjvég és más leletek világosan tanúskodnak arról, hogy a fémműves­ségi központok működését a megrendelők — távoli meg­rendelők is, akiknek területére a készítményeket exportálják 1 Hampel : Újabb tanulmányok, 116. tábla, 266. sk. 1. Iro­dalom ugyanitt. 2 Heikel, A. : Antiquités de la Sibérie occ., Helsingfors, 1894. XVII. t. 1. — A tarsolylemezek készítését azonban e körülmények miatt még nem kell keleten keresni, annak ellenére sem, hogy az övdíszítmények egy széles rétegének készítési helyét Levedia keletebbi helyeire helyezem, sőt az arab birodalom nagyobb, északi központ­jaiban is keresem. — T. J. Arne talált újabban a szamarkandi múzeum­ban öntőmintákat : Skandinavische Holzkammergräber aus der Wikingerzeit in der Ukraine, Acta Archaeologica, II. 289. sk. 1. Sajnos, ezekből csak egy darabnak alakját közli : 21. kép a 288. l.-on.

Next

/
Oldalképek
Tartalom