Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN.[ 379 halvány nyomai észlelhetők. Viszont a hencidai honfoglalókban egyfelől a nordicus, másfelől a mongol jelleg sokkal nagyobb arányú, mint az eddigi honfoglaláskori temetők bármelyikében. A hencidai emberanyag tehát mint populáció az eddig ismert honfoglaló csoportoktól eltérő s azt igazolja, hogy a honfoglaló magyaroknál törzsek szerint nagy antropológiai különbségek voltak." Ebben az antropológiai anyagban föltűnő a ,,nordicus" vonások erős jelenléte. A régiséganyagban csupán egy vasfokost lehetne a normann körhői származtatni, amely még hozzá „nordicus" jellegű csontváznak volt melléklete (a 9. sírból). Mivel azonban a „nordicus" vonások itt még más fajjal is keverednek, köztük a mongollal is, az északi elemeknek a magyarság körében való hosszabb, több generáción át tartó együttélésére kell következtetnünk. Ez a folyamat még Levediában indult meg. Bár a normann elemeknek különböző irányokból való beszivárgása a mai Magyarországra tovább tartott még a X—XII. századokban is, a jelen esetben valószínűleg még a Levediában beolvadt normann elemekről van szó. Az 5. számú gazdag női sír koponyája mongol. Ügy látszik, keveredéstől ez a koponya sem mentes, de az uralkodó ázsiai vonások első pillanatra szembeötlenek. Már a kenézlői sírmezőn is megfigyeltem, hogy női sírokban lókoponya és lólábcsontok fordultak elő.1 A gazdag lószerszám női sírban első pillanatra meglepő. A belsőázsiai kirgizeknél azonban még a mult század közepe táján is a nőknek lószerszámai gazdagabban voltak díszítve, mint a férfiakéi, az altájiaknál pedig a nőknek ugyanoly díszes lószerszámaik voltak, mint a férfiaknak.2 Ez a szokás és az antropológiai adatok tehát Belső-Ázsiába vezetnek bennünket. Valószínű, hogy a lócsontokkal való temetés ritusa is ebből a belsőázsiai forrásból származott át Oroszországba és a magyarság körébe. 3. A benepusztai lelet. Az előkelőbbek sírjai gyakran nem temetőkben, hanem egészen egyedül fordulnak elő. Hasonló a helyzet Oroszországban is. Ennek példája gyanánt álljon itt a pestmegyei Benepusztán (Kecskemét mellett) 1834. nyarán előkerült nagy sírlelet, mely a benne előforduló normann és steppei 1 26., 35., 38., 44., 47., és 49., sz. sírokban : Arch. Ért. 1931. 104. 1. 2 Radloff, W. : Aus Sibirien, 2. kiad., Leipzig, 1893. 290. 1. 440. 1. Ez adatra gróf Zichy István volt szíves figyelmemet felhívni.
