Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 369
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEGVILÁGÍTÁSÁBAN. 371 védelemre állította be.1 Ez magyarázza meg, hogy a nagyobb kazár központokat a birodalom határán, vagy ahhoz közel találjuk. A Krim-félsziget délnyugati partján fekvő Cherson, Kiev, az északi Kaukázusban fekvő Kumbulta, Dzivgiz, Kamunta, Koban,2 végül maga Itil is a Volga-torkolat közelében, mind a birodalom perifériájához közeleső helyek. Sarkéi építése is (a 830-as években) védelmi célt szolgált és pedig Vasiljev szerint elsősorban a Fekete-tengeren kalózkodó normannok ellen.3 A kazár határvégek között szempontunkból legfontosabb Verchne-Saltovo a Donec mellett, Charkovtól északkeletre. Ezzel bővebben kell foglalkoznunk. A Donec jobbpartján fekvő Verchne-Saltovo hatalmas erőd és telep volt, mely egyúttal a Donec-útvonal kereskedelmi forgalmát is biztosította. A mai község déli határában feküsznek az erődítés maradványai (gorodiscse, kőfal romjaival). Sajnos, az erőd ezideig még csaknem teljesen feltáratlan. A községtől nyugatra fekvő dombokon terül el Európának egyik legnagyobb kiterjedésű középkori temetője. A több ezerre, talán tízezer sírnál is többre menő temetőben eddig számos, de aránylag rövid lélegzetű ásatásokat végeztek.4 A leletek legnagyobb része a charkovi egyetem í1 Fehér, G. : Bulgarisch—ungarische Beziehungen in den V—XI. Jahrhunderten, Keleti Szemle, XIX. (1921.) 81. sk. 1. 2 Uvarova : Materialy po arch. Kavkaza, Moszkva, 1900. 170., 210. 1. ; Hancar, Fr. : Der Inhalt eines Kobaner Katakombengrabes, Mitt. d. Anthr. Ges. in Wien, LXIII. (1933.) 34. sk. 1. Hancar érvelése a kazárok mellett (i. m. 42. sk. 1.) előttem helyesnek látszik. 3 Vasiljev, A. A. : Goty v Krymu, Izvjestija GAIMK, V. Leningrad, 1927. 223—225. 1. szerint legvalószínűbb, hogy ezek az intézkedések az északi ,,rus"-ok miatt váltak szükségessé. Ugyanis a magyarok, akik Vasiljev szerint 822-—826 körül jönnek keletről a Don és Dnepr közötti Levediába, a kazárokkal állandóan jó viszonyban élnek, vállalkozásaikban részt vesznek stb., a besenyő veszedelem pedig csak sokkal később, a IX. század végén válik fenyegetővé. Hrushevskij, M. : Geschichte des ukrainischen Volkes, Leipzig, 1906. 160. 1. szerint ez az ellenség a nyugaton megalakuló Oroszország („Russland") volt. L. még u. i. 1. megj. 4 Fedorovskij, A. : Verchne-Saltovskij kamernyj mogilnik VIII—X. v., Vjesztnik Charkovszkavo Isztoriko-Filolog. Obscsesztva, II. Charkov, 1912. (különlenyomat), 1—15. 1. Ez a folyóirat nehezen hozzáférhető lévén, a fontosabb irodalmat ez után közlöm. Trudy Charkovskavo predvar. Komiteta po ustr. XII. arch, sjezda, Charkov, 1902. I. 352. 1. ; a XII. archaeológiai kongresszus katalógusa, Charkov, 1902. 130—177. ; Izvjestija XII. arch, sjezda v Charkovje, 1902. 124-—128. 1. ; Babenko, V. A. : Raskopki katakombnavo mogilnika v Verchnem-Saltovje, Trudy Charkovskoi kommissij po ustr. XIII. arch, sjezda v Jekaterinoslavje, Charkov, 1905. 547—552. Az ásatások jegyzőkönyve : ugyanitt 553—557. 1. ; Pokrovskij, A. M. : Verchne-Saltovskij mogilnik, Trudy XII. arch, sjezda v Charkovje, 25*
