Századok – 1933
Szemle - Országgyűlés könyvtárának katalógusa l. Nagy Miklós. - Perojević Marko: Petar Kružić. Ism.: Bajza József 350
SZEMLE. 351 Nem iskolázott történetíró, de nagy szorgalmával és odaadásával az amatőr nívót régen túlhaladta. Mint katholikus pap sokat forgott Bulic társaságában ós az ő útmutatásai szerint munkálkodott. Elsősorban szülővárosa, Trau, története foglalkoztatta. 1909-ben kiadta Trau történetírójának, Andreis Pálnak, addig kéziratban hányódott művét (Storia della cittá di Trau), míg most tízévi szorgalmas kutatás eredményeként megírta Clissa vára hősi védőjének, Kruzic Péternek életrajzát. Kruzic nevével először 1513-ban találkozunk, amikor már Clissában szolgál. 1513—1522 közötti életéből csak az ismeretes, hogy egy ideig török fogságban volt. Mrnavic szerint 1520-ban az ő hűtlensége okozta Beriszló Péter halálát. P. ez állítást alaptalannak tartja. 1522-ben Orlovcic Gergellyel együtt Zengg és Clissa kapitányává nevezi ki a király. Orlovcic és Kruzic 1522-ben és 1524-ben Clissánál, 1525-ben Zenggnél verik meg a törököt. 1525-ben Kruzic Rómában a pápánál jár várai számára segítséget kérve. Ugyanez évben a török vonalakon keresztül élelemmel látja el Jajcát. 1526 elején Budán látjuk, ahol vitézei elmaradt zsoldját sürgeti. A mohácsi csatában társa hősi halált hal és az otthonmaradt Kruzic egyedül látja el a kapitányi teendőket. Ferdinánd király oldalára áll. A zavarok miatt csak 1528 január 7-én járulhatott Esztergomban a király elé. Másodszor 1529 elején Grácban fogadja a király és saját kérelmére felmenti a zenggi kapitányság alól, de meghagyja Clissa élén. 1530-ban Szlavóniában látjuk, ahol más habsburgiánusokkal együtt megakadályozza Zápolya híveinek körösi országgyűlését. Ugyanez évben a török átmenetileg elfoglalja Clissa várost, de a vár tartja magát. 1531 végén a szultán Gritti Alvisiónak adományozza a várat. Gritti megbízottja, Querini Miklós, Kruzic távollétében 1532 május 30-án elfoglalja a várat. Kruzic ezalatt Rómában volt. Hazatérve, összeköttetésbe lépett a clissaiakkal és ezek 1532 augusztus elején, mikor egyszer Querim elhagyta a várost, felkeltek és Gritti embereit kiverték. Kruzic diadalmasan visszatérve tovább küzdött a törökök ellen. A vár helyzete egyre kétségbeejtőbb lett. Kruzic 1536 augusztusában elhagyta Clissát, hogy a pápától és a királytól segítséget eszközöljön ki. Ez nehezen ment. Kruzic távollétét felhasználva, a török körülfogta a várat és utoljára hatalmába kerítette a vár egyetlen forrását is. 1537 március 11. és 12. közötti éjszaka Kruzic kihajózott a segélycsapatokkal. A törökök a csapatokat megverték. Ezek hajókra menekültek. Az utolsó hajó, melybe Kruzic is felszállt, a kikötőben megfeneklett. A törökök megrohanták és Atli aga levágta Kruzic fejét. Erre Clissa megadta magát. Kruzic holttestét és később kiváltott fejét Tersattóban egy kápolnában temették el és csontjai ma is ott nyugszanak. — P. a maga túlzott pontosságával egyetlen adatot sem hagy felhasználatlanul és mindent beleszorít könyvébe, ami csak valami összefüggésben van Kruziccsal. A könyv olvasása ily módon sokszor fárasztó, különösen Kruzic és a király végtelenbe nyúló és folyton megújuló tárgyalásainak előadásánál Clissa ellátása és megerősítése kérdésében. Refrénszerűen ismétlődik : a király sokat igér és alig ad valamit. Bizonyára túlzás az, hogy Kruzicot Szkender bég, Hunyadi János és Zrínyi Miklós mellé állítja, (9. 1.) de abban igaza van, hogy Clissa volt a régi Croatia védvára dél felé. Clissa eleste hosszú nemzedékekre eldöntötte Horvátország sorsát. A könyv a horvát történetírás gazdagodását jelenti. Kruzic hősi alakját eddig elmosódottan ismertük, most tisztán és világosan áll előttünk. — P. rengeteg adatát sok más kérdés megoldásánál is fel lehet használni. Bajza József.
