Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 31 Természetes következménye ez a filozófiai és történeti beállítottság annak a keresésnek, amelyről éppen tanulmányom elején szóltam. Ezek a gondolatok vezették Yurát, amikor az ethikai akarat törvényét állította a kultúrtudományok középpontjába, ez az elgondolás vezette például Fölkért Wilkent, aki a nemzetgazdaságtant akarja olymódon megreformálni, hogy abba a szellemi akarattörvényeket, melyeket másutt kozmikus törvényeknek is nevez, próbálja belevinni.1 Távol áll tőlem, hogy ennek az irányzatnak az ethikai életszínvonal emelkedésére tett jótékony hatását elvitassam. Sőt, ha a „történet az élet mestere" mottójából indulunk ki, nagy összefoglaló, a jelenre vonatkoztatott2 tudományos történeti munkákban is, nemcsak létjogosultsága, de rendkívül erős tanító, nevelő ereje van. A tudományos részletkutatás azonban elveszti talaját és bizonytalan, homályban való tapogatózássá válik, ha ebből az úgynevezett szellemtörténeti konstrukcióból indul ki és erre építi „módszerét". A gazdaságtörténet pedig mindig bizonyos fokig részletkutatás. A történeti „egész" sok tényezője közül csak az egyik a gazdasági. Csak úgy egyik tényezője a történeti fejlődésnek a szellem.3 Ha az ethika normatív tudományát a történetre alkalmazzuk, ezzel a többi tényezőt a szellemi jelenségek hatása alá állítjuk. Nagy, összefoglaló munkáknál ez alapul — esetleg — elfogadható. Nem fogadhatjuk el azonban a kutatásnak ezt a módját, ha csak az egyik résztényező fejlődését vizsgáljuk, különösen nem akkor, ha ez a résztényező a gazdaság. A gazdasági törvényszerűségek, a fokozatelméletek tárgyalásánál többször rámutattam arra, hogy — különösen régebben — de például a modern nemzetgazdaságtanban is a gazdaságot külön egységnek fogják fel, amelynek külön előre kiszámítható és általános érvényű törvényei vannak. Ha ezt a felfogást a gazdaságtörténeti kutató számára elvetettük is, bizonyos, hogy az emberiség materiális kultúrájának tömegmegnyilvánulásai a gazdasági élet terén realizálódnak. 1 F. Wilken : Die Metamorphosen der Wirtschaft. (Eine Neubegründung der Nationalökonomie nach geisteswissenschaftlicher Methode.) Jena, 1931. 2 Ez a jelenre vonatkoztatás Croce óta a történeti módszertanokban is állandó jelszó. 3 A tényezőkérdéssel foglalkozik Dékány István cikke a Századok 1931. évfolyamában : A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva. (337. és kk. 1.)
