Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
^ A LEGÚJABB GAZDASÁGTÖRTÉNETI IRODALOM PROBLÉMÁI. 29 Természetesen, ha Spann gondolatmenetéből indulunk ki és a „szellem" öröktől valóságát, annak a gazdasági életben való állandó megnyilvánulási formáit fogadjuk el, megtagadjuk a gazdasági fejlődést és ezzel a fokozatelméletek lehetőségének gondolatát. „Fejlődésen" nyilvánvalóan sohasem a darwinisztikus evolúció, a „haladás" (Fortschritt) gondolatát értem, hanem azokat a történeti összefüggéseket, amelyek okozati kapcsolattal egymáshoz kötve, egymásból folyamatosan következnek, amivel tulajdonképen a történet folyamatos „egész" voltát óhajtom hangsúlyozni. Az univerzálisztikus felfogás tagadja ezt a fejlődést. Ez kitűnik Waldemar Mitscherlichnek „fokozatelméletéből,"1 amelynek ahisztorikus volta első pillantásra szemünkbe ötlik. Kijelenti ugyanis Mitscherlich, hogy a különböző gazdasági fokozatok nem fejlődnek egymásból, hanem mindegyiknek külön gyökere van, mely létét meghatározza. Hangsúlyozza továbbá azt is, hogy organikus fejlődésről nem beszélhetünk.2 Ha valami, úgy Mitscherlich elmélete mutatja azt, hogy mit jelent Spann eszméinek a történetben való alkalmazása. Ha ez ugyanis igaz volna, ha a gazdasági formák önmagukból keletkeznének, „külön gyökerük" volna, ez a gyökér valahol a levegőben függne, nem volna talajhoz kötött, nem volna megfogható, a történet összefüggései értelemnélküliek volnának. A történet tehát tényleg nem lenne egyéb, mint egy „Sinngebung des Sinnlosen".3 Éppen Mitscherlich teóriáján át jut érvényre Spann hatása Dopschnak előbb említett, egyébként igen kiváló és óriási forrásismerettel megírt munkájában.4 Ha Mitscherlich teóriája érvényesülne, a történet elvesztené teljes „pozitivitását". A történeti fejlődés logikus egész, szükségszerű láncolat, amelyben természetesen a „végső okot" éppen olyan kevéssé határozhatjuk meg, mint a természettudományokban. Ennek a „végső oknak" a keresése már metafizika és ezt a tudományos módszernek ki kell magából zárnia, akár természettudományos, akár kultúrtudományos eszkö-1 W. Mitscherlich : Eine Wirtschaftsstufentheorie. Leipzig. 1924. 7. I. : Die einzelnen Stufen entwickeln sich nicht aus einander, sondern jede Wirtschaftsstufe verfügt über eigene Wurzeln, die ihre Existenz bedingen. 2 Eine organische Entwicklung eines aus dem andern sei zurückzuweisen. I. m. 1. 1. 3 Th. Lessing : Die Geschichte als Sinngebung des Sinnlosen. 4 A. Dopsch : Naturalwirtschaft und Geld Wirtschaft in der Weltgeschichte. Wien, 1930. 17. 1. Kifejezetten, de a munka egész szelleméből ez következik.
