Századok – 1933
Szemle - Metzner Károly: Kiskunfélegyháza határtörténete. Ism.: Vincze Sándor 270
A LEVEDIAI MAGYARSÁG A RÉGÉSZET MEG VILÁGI TÁSÁB AN. 273 ság fémművességének kialakulásához a hátteret ezek a fönti nagy vonásokkal ismertetett körülmények adják meg. Amikor a levediai magyarságnak honfoglaláskori képe kezd kialakulni, a bizánci-kazár érdekkörből a magyarság szinte észrevétlenül kiesik és a normann-arab érdekkörbe kapcsolódik bele. Az újszerű viszonyokhoz való sima alkalmazkodás és a nyugat-kelet kereskedelmében való intenzív részvétel a magyarságot rövidesen az anyagi és kulturális jólét, továbbá a politikai hatalom olyan magas fokára juttatta, amelyhez hasonló fokot az később ezer év alatt sem ért el. A kabar törzs „átpártolása" bizonyára nem az egyetlen nagyobb népszaporulat volt a magyarság érdekkörében ; mindenesetre ez is mutatja az új orientáció politikai jeleníj. Permia és a levediai magyarság. Kereskedelmi szempontból egyik legfontosabb vidéke Oroszországnak a permi és vjatkai kormányzóságok területe. Természeti kincsekben való gazdagsága (prémek, cink, réz, só) felülmúlja Oroszországnak bármely más vidékét. A perzsa, illetőleg arab birodalomból és Bizáncból importált ezüsttálak és korsók, melyek e területen nagy mennyiségben találtatnak1 , tanúskodnak e vidék nemzetközi jelentőségéről. Az arab világ két főbb útvonalon érintkezett Permiával. Az egyik a Kama—Volga—Derbent—Rei-útvonal, amelyen a két nagy kereskedelmi központ : Bulgár és Itil fekszik, továbbá a Volgakönyöknél Saraj. Ez út jelentőségét mutatja, hogy a középkori írók a Permiába vezető Kámát tekintették a Volga felső folyásának. A másik út a Bjelaja-folyón vezetett az Urálon át Chivába és Belső-Ázsia egyéb helyeire.2 Az arab írók adataiból látjuk, hogy a Permiától délre lakó Volga-menti népek életében a Permiával folyó kereskedelem játszotta a főszerepet.3 Permia és az északabbra fekvő Biarmia és Jugria4 népei maguk nem utaztak, hanem inkább helyben adták el prémjeiket a hozzájuk jövő karavánoknak. Permia anyagi és szellemi kultúrája egyedül álló a kontinens kultúrtörténetében. A sok érdekes bronzöntvényt, melyek a vallási élet emlékei, itt nincs módomban ismertetni, csupán 1 Smirnov, Ja. I. : Vostoosnoje Serebro, Szentpétervár, 1909. Matzulewitseh, L. : Byzantinische Antike, Berlin u. Leipzig, 1929. Orbely, J. : Vremennaja vystavka sasanidskich drevnostei. Peter -burg, 1922. . 2 Ljubomirov, i. m. 14. 1. 3 MHK, 160., 164—7., 173. 1. 4 Tallérén, A. M. : Biarmia, ESA, VI. 101. 1. Zsirai M. Jugria Ny. K. XLVII. (1930), 32., 81. 1. Századok. 19-43. VII—VIII. 18
