Századok – 1933
Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250
268 FETTICH NÁSDOE. Hogy a normannok a Dnepr-útvonalból kiindulva mikor vették igénybe a Donec—Don kereskedelmi útvonalat, arra közvetlen adataink nincsenek. Az archaeológiai emlékekből azonban hozzávetőlegesen erre is lehet következtetni. A honfoglaló magyarokkal megjelenő fémművességi anyag normann rétege a 889. előtti évtizedekben alakult ki. Alább részletesen is fogjuk látni, hogy a magyar fémművességnek lemezborításos része, amellyel a normann nyomok kapcsolatosak, már az erősen nyugat felé orientálódott magyarság készletét alkotják. így magától kiadódik a normannoknak a Donec—Don-útvonal forgalmába való bekapcsolódása ; ezt valószínűleg lassan készítették elő. A IX. század közepe táján már bizonyára történtek lépések ezirányban és a békés kazár „határvárossal", Verchne-Saltóvóval valószínűleg nagyobb nehézség nélkül sikerült megegyezniök. Bizonyos, hogy ez a Donec melletti megerősített város az egész IX. század folyamán nagy szerepet játszott, mint közvetítő a normann-arab kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításában és nagy virágzásának egyik oka is ebben keresendő. Az ősmagyar fémművesség normann elemeiből arra lehet következtetni, hogy a kazárok szerepét a Donec-medencében a IX. század közepe körüli időben lassanként a magyarok vették át és nagy gazdasági és katonai fellendülésük idején is ők ültek Verchne-Saltovóban.1 Hogy a kazárok kabar nevű törzsének a magyarokhoz való átpártolása és a Donecmedence s vele együtt Verchne-Saltovónak birtokbavétele között van-e összefüggés, nem bizonyítható, azonban nem tartom lehetetlennek.2 A magyar-normann kapcsolatoknál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az orosz krónika és Anonymus szerint a magyarok a IX. század végén Kiev alatt vonultak el. Anonymusnak ezt az állítását — egyáltalán történeti értékét — többször kétségbe vonták. Eltekintve attól, hogy tőle függetlenül az orosz krónika is ezt az utat jelöli meg, elképzelhetetlen, hogy egy olyan nagy lovasnomád nép, mint a magyarság, óriási állat- és kocsiállományának, a nem fegyvertfogható népnek, rabszolgáinak stb. átköltöztetését az évszázadok óta járt és állomásokkal megszerVe-1 Az orosz és északi irodalomban erre senki sem gondolt. Verchne-Saltovo történetére vonatkozóan : Babenko, Y. : Drevne-Saltovskija pridoneckija okrainy jushnoi Rassij, Trudy XII. arch, sjezda, I. •437. sk. 1. 2 Konst. Porph., 39. fejezet. 3 MHK, 369. sk. 1. és 402. 1.
