Századok – 1933

Értekezések - FETTICH NÁNDOR: A levediai magyarság a régészet megvilágításában - 250

256 FETTICH NÁSDOE. vezetni. Egyébként is a népi meghatározások legtöbbször teljesen lehetetlenek, mert, mint a magyarság esetében is látni fogjuk, inkább gazdasági érdekkörökről lehet szó, melyekbe egymásra utalt, különböző fajta és különböző nyelvű népek, néptöredékek, vagy törzsek tartoztak bele. 1. Belsőázsiai kapcsolatok. Mindenekelőtt a magyarországi avar kultúra jelentőségét kell világosan látnunk. A magyarországi avar emlékek meghatározása a hűn emlékanyag elhatárolása után biztosnak vehető.1

A Magyar Nemzeti Múzeumban és egyes vidéki múzeumokban nagy számmal található jellegzetes bronzöntvények, állati, növényi és geometrikus motívumokkal díszítve (griff, állatküzdelem, inda, mitologikus jelenetek stb.) az avarok ázsiai kultúrájához tartoznak.2

Hogy az óriási mennyiségű díszes bronzöntvényekből mennyi készült Magyarországon és mennyi az avarok belsőázsiai őshazájából elhozott eredeti anyag, ma még nincs módunkban hozzávetőlegesen sem meghatározni.3

Annyi bizonyosnak látszik, hogy a technikai kivitel, a bronzöntés,4

belsőázsiai örökség s maga a gazdag motívumkészlet is az ú. n. hellenisztikusperzsa művészetnek késői kisugárzása. A származás útját és körülményeit egyelőre teljes homály födi. Ránk nézve különben ez most közömbös, ellenben közelebbről érdekelnek az avar kultúra ázsiai összefüggései. A fémművesség területén maradunk. A Jeniszei felső folyásának vidékén van egy hegyektől, illetőleg őserdőktől (taiga) körülvett kis steppesziget, mely 1 Alföldi, A. : Untergang der Römerherrschaft in Pannonién, 2. kötet, Berlin-Leipzig, 1926. Ugyanaz, Leletek a hűn korszakból és ethnikai szétválasztásuk. Archaeologia Hungarica IX., Budapest, 1932. 2 Hampel, J. : Alterthümer, I. 17. sk. 1., III. 64—259. táblák. A Hampel-féle elnevezés : „szarmata" nem a Duna—Tisza-közti és tiszántúli szarmata-jazygokat akarta jelenteni, hanem a nagy Sarmatia emlékeivel való hasonlóságuk alapján a népvándorláskor nagy részét kitöltő szóbanforgó emlékcsoportot, különösebb népi megjelölés nélkül, beleértve a különböző steppei népelemeket. A kezdőpontot (VI. század vége) Hampelnek és kortársainak nem sikerült megállapítani ; ez Alföldi érdeme. 3 Az utánzatok kérdésével legutóbb foglalkoztam a Jahrb. f. Präh. und Ethnogr. Kunst, Berlin, 1930, 77. sk. 1. : Neue Grabfunde von Regöly, Kom. Tolna, Ungarn, aus der Völkerwanderungszeit. Tolna megyéből azóta avar öntőmodell is jutott tudomásomra (magántulajdonban). 4 Fettich, N. : Bronzeguss und Nomadenkunst, Prag, 1929. 30. sk. 1., 54. sk. 1.