Századok – 1933
Értekezések - LEDERER EMMA: A legújabb gazdaságtörténeti irodalom problémái 14
24 LEDEREB EMMA. Jecht és Sombart foglalkoznak a legbehatóbban a Spann által olyan erősen az előtérbe lökött problémával, a teória és történet viszonyával. Sombart egyik munkájában ismétli már régebben elfoglalt álláspontját. Minden kulturális jelenség és így a gazdaság is tulajdonképen történet. Ez a gondolat a weberi gondolatokhoz jár egészen közel, épúgy mint az, hogy a tényekből levezetett alakító eszmék vannak hívatva „rendet teremteni'" a gazdasági életben.1 Ugyanezt fejti ki Sombart egy újabb munkájában, a nemrég megalakult angol gazdaságtörténeti folyóirat, az Economic History Review számára 1929-ben írt cikkében, amelyben a teória és történet egyesítéséről szól.2 Itt is, mint különben másutt is, saját elméletét, a „gazdasági rendszerek" gondolatát állítja a középpontba. Sombart legújabb nagyszabású munkájában, amelyben az eddigi nemzetgazdaságtani iskolák kritikáját adja és az eddigi 1. mechanikus, atomisztikus „rendező" ; 2. scholasztikus, metafizikus „ítélkező" nemzetgazdaságtanokkal szemben a maga „megértő" teóriájának helyes voltát hangsúlyozza, lényegileg éppen a teória és történet viszonyában áll Spannal éles ellentétben.3 Jecht említett munkájában a Sombart gondolataihoz igen közel álló gondolatkörről tesz tanúságot ; mint Sombart ő is elsőrendű fontosságot a szellemi jelenségeknek tulajdonít, de a történet jelentőségének hangsúlyozásában Spann-nal ellentétes álláspontot foglal el. Theodor Mayer egy cikkében,4 amely nyiltan a Spann-nal való vita célját szolgálja, P*1 1 W. Sombart : Die Ordnung des Wirtschaftslebens. Alle Kultur, somit auch alle Wirtschaft, wenn sie wirklich ist, ist Geschichte. (41.) Aufgabe aller Kulturwissenschaften ist es nun Mittel und Wege zu finden, die von ihnen bearbeiteten Kulturerscheinungen in ihrer geschichtlichen Besonderheit zu erfassen. Es gilt ein bestimmtes Kulturgebiet dadurch gleichsam wissenschaftlich zu machen, dass man lernt durch Heraushebung seiner historischen Konkretheit seine Stellung in der Geschichte zu bestimmen und es in seiner Eigenart von anderen Konkretisierungen derselben Kulturidee zu unterscheiden. Das erreicht man abermals mit Hilfe einer an den Tatbestand herangetragenen Idee, die aber in diesem Falle keine abgrenzende, sondern eine gestaltende Funktion auszuüben berufen ist . . . Einer solchen gestaltenden Idee mittels deren sie ihren Stoff zu Systemen zu ordnen vermag, bedarf nun die Wirtschaftswissenschaft ebenfalls. (6. 1.) 2 Economic Theory and Economic Historv. Economic History Review 1929. 1. s kk. 1. 3 Die drei Nationalökonomien. München, 1930. 4 Wirtschaftsgeschichte und Wirtschaftstheorie. Bemerkungen zur Lehre Othmar Spanns Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft 82. k. (1927) 45. és kk. 1.
