Századok – 1933

Értekezések - SCHWARTZ ELEMÉR: A patrocinium a helynévfejtés és a telepítéstörténet szolgálatában 185

a patrocinium a helynévfejtés szolgálatában. 189 ciszterciták e hely megszállásakor helyválasztó elveikkel nem kerültek szembe. Ha ezek után most már Szent Gotthárd egyházának alapítóját keressük s azt kérdezzük, ki számára is építhették ezt a templomot, amikor újabb feltevések szerint a ciszterci rend nemcsak őstelepes, hanem őstelepítő is a Rába—Lapincs-mentén, akkor a küszéni (güssingi, magyarul németújvári) várhegyre, a ,,mons Quizin"-re kell a figyelmet fordítanunk, ahol Stájerországból hozzánk­származott s királyi adományban részesült Wolferus (Walferus) lovag (,Gualferus comes') 1157-ben bencés apátságot létesített, amelynek a benépesítésére Pannonhalmáról hívott bencéseket.1 Ezek a bencés misszionáriusok, mint mindenfelé, itt is lelkesedéssel dolgoztak a Wolferustól gondjukra bízott lelkek művelésén és nagy fáradtsággal verejtékeztek a nekik juttatott vad terület megmunkálásán annál is inkább, mert a hiteles birtokjegyzék alapján „a küszéni monostor birtokai nem alkottak összefüggő területet", hanem tág körben helyeződtek el.2 Mindazonáltal a küszéni bencések nem sokáig örültek új apátságuknak, mert III. Béla az apátságot a heggyel együtt erősségnek foglalta le, a bencéseket kárpótlás ígéretével elküldötte s a hegyre várat épített.3 Ha nem felejtjük, hogy a mi bencéseink az első századok­ban nemcsak az Isten dicsőségét zengték s példát adtak, hanem a más országbeli gyakorlathoz híven az Isten igéjét is hirdették és terjesztették, akkor egy pillanatig sem kételkedhetünk abban, hogy a németújvári missziósok a hozzájuk nem túlmessze eső vidéken, tehát a 10—15 km távolságban lévő Rába- és Lapincs­völgyébe is elvitték az evangélium magját s annak minden népesebb vidékén központi helyen templomokat emeltek a hívek lelkének gondozására. Amikor pedig már templomalapításra került a sor, akkor természetes, hogy ezeket elsősorban Szent Márton, a nyugati szerzetesség atyjának és a pannonhalmi anyamonostor védőjének oltalma, patrociniuma alá állították s ugyanilyen magától értetődő, hogy Szent Márton mellett a többi bencésektől kedvelt szentek, különösen a rendi szentek jutottak szenthelyhez és nagyobb tisztelethez. Ebből az elgondolásból folyik aztán, hogy a Rába— Lapincs-menti Szent Márton-egyházak,4 tehát Rábaszentmárton, Nagyjalva, Királyfalva templomai, továbbá Rábagyarmat-egyháza.5 melynek német St. Ruprecht neve után Szent Rupert volt a védő-1 Erdélvi László : A pannonhalmi főapátság története. Buda­pest, 1902. 1, 603. 1. ; 667. 1. 2 U. o. 1, 335. 1. 3 U. o. 1, 335. 1. és 667. 1. 4 Nagvfalva patrocinusa ma Szent József, de még Heimb idejé­ben Szent Márton volt. — Királyfalva védőszentje ma Szent István király, de 1698-ban még Szent Márton volt. 6 Ma Szent Lambert a védőszent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom