Századok – 1933
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: Történelmi értékelés és átértékelés 129
Történelmi értékelés és átértékelés. (A történetíró szellemi alkatának lélektanához.) Történettudományunk legújabb fejlődésében feltűnő, hogy nemcsak egyes események, hanem egész korszakok átértékelése is bekövetkezett. így a magyar történelemben az egész Habsburg-korszak jutott új megvilágításhoz. Amíg korábban történetírásunk, jurifikálódva, mintegy utólagos visszhangja lett a gravaminális országgyűlések egyoldalú közjogi vitáinak, s ha már nem volt meg a függetlenségünk, legalább annak jogászi illúzióit iparkodott a kutató fenntartani, addig újabb történetírásunk szemhatára szinte egyszerre kitágult, kiterjeszkedve a gazdaság- és településtörténet, a népiség stb. történeti folyamataira. De a világtörténeti perspektíva is megváltozott. Talán azzal a hasonlattal élhetünk, hogy a történeti tér látása az utolsó három században két dimenziós volt : egyházi és politikai történet volt a két sík, melyen lényegükben felrajzoltuk az eseményeket. A liberális történetszemlélet csak annyiban változtatott a XVII—XVIII. századi történetfelfogáson, hogy mindent szekularizált, csak egy központot ismert el : az Állam életét, az Egyház s a szellemi élet történetét félreszorította. A trecento festőinek korában vagyunk, mondjuk, Giottonál. A háttér jobbára üres és két dimenzió van rajta. Az alakok már elevenek, hús, vér és lélek élettel telítik az emberek rajzát, de hiányzik a harmadik tér-dimenzió, a mélység. Ez a liberális kor1 történetírásának is a jelleme. Már nem krónikás adattárról van szó, hanem valódi újraélés lüktető szelleméről, akkor is, ha nem a Ranke vagy Mommsen méreteire emlékeztető történetírókkal állunk szemben. Csak a XIX. század vége szüntette meg az egyoldalú jogászias történetfelfogást s a jurifikált történelem helyébe lépett az immár harmadik dimenziót, a mélység dimenzióját jelentő 1 Itt tehát egy kor történetírásának általános jellegéről van szó általában, nem egy liberális irányzatú történetírásról, mint ahogy E. Fueter felfogja : Geschichte der neueren Geschichtschreibimg. 1911. 535 s köv. Ik. Századok. Í933. IV—VI. 9
