Századok – 1933

Szemle - Hauser Henri: Les origines historiques des problemes économiques actuels. Ism.: Ungár László 108

108 szemle. egy, hazai irodalmunkban még ismeretlen tudósítás, amely a XIII. századi Theodoras Skutariotes történeti művében maradt ránk (Sathas, Meoaiumicr) Biß\iodr)KRI VII., 181. 1.). Ez utóbbiban arról van szó, hogy Alexios császár Eumathios Philokalest küldte a magyar királyhoz (Kálmánhoz), hogy Szent László leányát — akit e forrás is a magyar király (Kálmán) leányának tart •—, elhozza Konstantinápolyba, mint fia, Ioannes jegyesét. Ezt az eseményt — mint „Szent László leánya és a bizánci Pantokrator-monostor" c. munkámban (1923) még Theodoros Skutariotes tudósításának ismerete nélkül kimutattam—, 1105 tájára kell tennünk. Sajnos D. figyelmét elkerülte említett munkám, amely a Pantokrator-monostor 1136. évi typikonára vonatkozó irodalomhoz pótlandó. D. alapvető és minden tekintetben mintaszerű munkáját, melynek befejező kötete tudorhásunk szerint rövidesen meg fog jelenni, kiegészíti a szerző ama pompás facsimile-gyűjteménye (Facsimiles byzantinischer Kaiserurkunden. 67 Abbildungen auf 25 Lichtdrucktafeln. Aus dem Lichtbilderarchiv der Bayerischen Akademie der Wissenschaften zusammengestellt, beschrieben, erklärt und in Umschrift wiedergegeben von Franz Dölger, Mittel- und Neugriechisches Seminar der Universität München , 1931.), amely egyszersmind jó bevezetést ad a bizánci diplomatikába, továbbá a kadiköy-i assumptionisták által megindított nagy gyűjtemény első kötete (Les regestes des actes du patriarcat de Constantinople. Vol. I. Les actes des patri- 1 arches. Fase. I. Les regestes de 381 à 715 par V. Qriimel, Socii Assumptionistae Chalcedonenses, 1932.), amely a konstantinápolyi patriarchatus okleveleinek registáit adja, D.-éhez hasonló elvek alapján. Moravcsife Gyula. Häuser, Henri: Les origines historiques des problèmes économiques actuels. Paris Librairie Vuibert. 1930 8° 104 1. Közismert, hogy a mult században a természettudomány módszere, a pozitívizmus, a szellemtudományok terén is egyeduralkodóvá lett. A történetirodalom a részletkérdések pontos felkutatására és feldolgozására összpontosította minden erejét. Az analízis jegyében fogant művek szigorú szakszerűsége elriasztotta a nagy összefüggések után szomjazó ' olvasók táborát s egy-egy munka a szakemberek aránylag szűk körén túl alig jutott tovább. A baj orvoslására a francia történetirodalomban is felvetődött a XX. század elején a nagyközönséggel való kapcsolat ti jraf el vételének ügye. Az első félénk kísérletezéseknek a világháború kitörése hatalmas lökést adott. Az első hónapok kábultságából magáhoztérő tudomány, a fegyveres konfliktust előidéző előzmények után kutatott s annak főleg diplomáciai és gazdasági vonatkozásai kötötték le figyelmét. A létkérdéssé vált problémák mélyebb megértéséért, a közönség is a tudomány felé fordult. Ez a forró aktualitás új szempontokat nyújtott a szakembereknek, akik a historikus számára megbecsülhetetlen átélés élményével kutatták a napi kérdéssé lett történeti folyamatok előzményeit. A napvilágra kerülő irodalom nem mindig a tények termékeny talajából, hanem sokszor előre megszabott elméletekből indul ki, tendenciózussá vált és a célzatos háborús irodalom papirtengerében süllyedt el. De a közönséggel való kapcsolat mindjobban kimélyült s a háború után még csak megerősödött. A kiadóvállalatok szakemberek tollából megjelenő nagyértékű sorozatai — hol az üzleti szellem szerencsésen simult a belső értékhez — még szorosabbra fűzték a kapcsolatokat. A tudomány és nagyközönség e közeledését már több mint két évtizede szolgálja H. a Sorbonne gazdaságtörténelmi tanszékének jelenlegi tanára.