Századok – 1932

Szemle - Milleker Felix: Banater Bücherei. Ism.: Eperjessy Kálmán 234

234 szemle. iskola életéből, s az olvasóra bízza, hogy ezekből a jellegzetes, de feldolgozatlan adatokból rekonstruálja a falu kulturális életét. Általában szemléletesebb képet nyújtott volna H., ha nem külön fejezetekbe osztja egyazon kor különféle szociális vonatkozásait, hanem egy-egy korról egységesen, összefoglalóan ír. A kis vázlatnak vannak dicséretre méltó vonásai is. Ilyen elsősorban az az óvatosság, amellyel H. adatait vizsgálja. Nem vesz át naivan hagyományokat, hanem, ha saját körén belül nem talál támaszt, más községek adataihoz viszonyít (22. 1.). Vannak modern szempontjai, amelyeket érvényesíteni próbál, így keresi az első település középpontját, összegyűjti és felsorolja a község dűlőneveit (23., ill. 42—3. 11.). Természetesen csak az első lépéseket teszi meg, következtetéseket félve von le, vagy — pl. egyes dűlőneveknél — egészen tartózkodik azoktól. Kísérletei mégis komoly és törekvő kutatónak mutatják. Szeretnénk remélni, hogy alaposabb szakirodalmi tájékozódás után (Győrffy T., Th. Th. Neubauer, Κ. Schünemann, A. Meiche munkáira gondolunk elsősorban) kifogástalan helytörténeti tanulmányban fogja a község múltját megrajzolni. Császár Edit. Banater Bücherei. Szerkeszti : Milleker Felix. 1—46 füzet. Wrschatz (Versec), Kirchner. 1921—1930. Az utóbbi évek német sajtótermékei különös figyelemben részesítik azokat a területeket, amelyeknek politikai hovatartozását a békediktátumok megváltoztatták. A hazánktól elcsatolt délnémetség is fokozott gondot fordít nemzeti kultúrájának ápolására. A Csonkamagyarország, Jugoszlávia, és Románia területére széttagolt dunai svábok számára a bánáti 200 éves múlt ma is összekötő kapcsot jelent, amelyet az új helyzetben még szorosabbá igyekeznek tenni az ősi német hazához fűződő hagyományok ápolásával. Ennek eredményeképpen számos történelmi, nyelvészeti, néprajzi tanulmány és népszerű kiadvány látott napvilágot. Ez utóbbiak között figyelmet érdemel a Milleker által 1921 óta szerkesztett „Banater Bücherei," amely a tudományos eredményeknek széles körökben való propagálását tűzte ki feladatul. A vállalkozás a közönség részéről oly nagy megértésre talált, hogy az eddig megjelent 46 füzet közül egyes számok két, sőt három kiadásban is napvilágot láttak. Az ízlésesen kiállított 1—2 íves kis füzetek népszerű rövid összefoglalásban ismertetik a svábság népiségtörténetét és szépirodalmát. A szűkre szabott keretek között nem mélyedhetnek ugyan el valamely kérdés beható vizsgálatában, de változatos tartalmuk, új szempontjaik, a felhasznált irodalom és áttekinthetőségük révén igen alkalmasak a nagyközönség informálására. A füzetek egy része nyelvészeti és szépirodalmi témákkal foglalkozik, a sváb költők és írók műveit ismerteti. Különös gondot fordítanak Lenau kultuszának ápolására, újabban a költő szülőfaluját, Csatádot, Lenauheimnek nevezték el. Két füzet a sváb személy- és családnevekről értekezik, külön füzet számol be a bánáti sajtóról és könyvnyomtatásról. A történelmi tárgyú füzetek a sváb föld településéről, politikai történetéről, a határőrvidék szervezetéről, a városok és falvak alakulásáról és rövid történetéről szólnak. A helytörténeti füzetek kellő áttekintést adnak a legszükségesebb tudnivalókról, amellett a szülőföld iránti érdeklődés ébrentartására is alkalmasak. Csak helyeselni tudjuk, hogy Milleker a városok mellett az összes sváblakta falvaknak is helyet szánt a sorozatban. Ezideig a városok általános ismertetésén kívül Versec, Nagykikinda, Fehértemplom és a körülötte fekvő községek, továbbá Csatád, Csávos, Mahala,