Századok – 1932
Értekezések - KRING MIKLÓS: Kun és jász társadalomelemek a középkorban - 35
44 KRING MIKLÓS. birtokolták Rohosnicát. 1284-ben ketten eladták az őket illető részt, 1292-ben pedig az egész rokonság Rohosnica megmaradt egyharmadát, valamint Hizért, Buzechet, Pathbanteleket, Sillét, Kolbazt és Vezekent — állítólag lakatlan birtokaikat — elcseréli a Gyimesieknek barsmegyei Bese és nvitramegyei Bélád nevű lakott birtokaiért. Szabolcsmegyei ingatlanaikat (Ajakot, Thost és Pátrót) meg 1322-ben Magyar Pálnak adják el.1 Tehát a család természetes szaporodásával egyenes arányban kevesbedet.t birtoka. Hasonló jelenségeket figyelhetünk meg más kun családokkal kapcsolatban is. 1264-ben Koncba kun magvaszakadtával birtoka, a nvitramegyei Nemchich a királyra száll.2 Ugyancsak ebben az évben veszi el IV. Béla Nyárhidát az odatelepítette kunoktól. 1267-ben Bachkolda kun fiai hűtlenségük miatt elveszítik Aranlabovbach nevű, apjuktól öröklött birtokukat. 1277-ben IV. László fosztja meg Thorzok kunt nyúlszigeti Thawarnuk nevű birtokától. 1288-ban a Borchol-nembeli Kejrán fiai Uchugan és Ivanchuk IV. Bélától kapott temesmegyei Popd nevű földjüket adják el.s Baranyában egy Phylip nevű föld cserél nyolc évi kun birtoklás után gazdát. 1320—1328-ig a kun Kurgona kezén volt.4 A tolnamegyei Hagymás possessio 1330-ban került Jurguche kunnak a kezére, aki azonban már 1333-ban eladja Miklós pozsonyi comesnek. A csanádmegyei Béb, amelyet a Koor-nembeli kunok kaptak IV. Bélától adományba, még 1321-ben is néptelen.5 Ezzel csaknem teljesen ki is merítettük azoknak az okleveleknek az anyagát, amelyek a kunok birtokviszonyaival foglalkoznak körülbelül a XIV. század első harmadáig. Már első pillanatra szemünkbe tűnik, ha e listán végigtekintünk, hogy ezek a birtokok — lehet mondani — csaknem mind igen rövid ideig (egy esetben mindössze három esztendeig) voltak kun kézen. A tulajdonosok gyors kicserélődésének okaiul főkép hűtlenséget, elszegényedést és magszakadást emlegetnek az oklevelek. De hogy a magszakadás nem mindig valódi oka a birtok idegen kézre kerülésének, arra szolgáljon példakép a következő : 1322-ben az előbb említett Ajak, Thos és Pátró szabolcsmegyei birtokokat Baliar és Teschench kun utódai Magyar Pál tárnokmesternek adják el,6 két évre Iván halála után birtoka — gyerekei nem maradván -— nem a királyra, hanem Péterre, Keldechre, Miklósra, Jánosra és Biterre szállott. — Ε kun személynevekre nézve lásd Gombocz Z. : Árpádkori török személyneveink. Budapest, 1916. Bese 12., Gyolma 31., Teschench 31., Kuchmek 32., Biter 32. 1. 1 Mindezekre olv. a fentebb idézett okleveleket. 2 Gyárfás I. i. m. II. 416. 1. 3 U. ο. II. köt. 414., 419., 429., 456. 1. -4 Zichy-okmánytár I. köt. 180. és 309. 1. 6 Gyárfás I. i. m. III. köt. 472., 508. 1. 6 U. o. III. k. 462. 1.
