Századok – 1932

Történeti irodalom - Mager Friedrich: Entwicklungsgeschichte der Kulturlandschaft des Herzogtums Schleswig in historischer Zeit. I. Ism.: Eperjessy Kálmán 439

440 TÖRTÉNETI IRODALOM. világánál kell tehát keresni a feleletet, hogyan lett az őstájból kultúrtáj. A természettudományoknak a táj életére vonatkozó megállapításai, ha azokat történeti adatok nem támogatják, légüres térben mozognak. Ellenben a történeti adatoknak természettudományi értékesítése új lehetőségeket nyújt a táj biográfiái kutatások számára; alapvető kérdések megoldásához járulhat hozzá, hipotéziseket dönthet meg, vagy nyújthat azoknak komoly tudományos alapot. A történeti módszert tehát semmiképen sem mellőzhetik a természettudományok a fejlődést kereső vizsgálatoknál. Ez az alaphangja M. hosszú évek kutatómunkája után megírt kultúrgeografiájának, amely számos vonatkozásánál fogva Schleswig gazdaság-, kultúr- és népiségtörténeti megismeréséhez is hozzájárul. Irodalmunkban mindössze két munkában ismerünk rá hasonló módszer alkalmazására. Tagányi Károlynak sikerült történeti kútfők alapján megállapítania erdészeti kultúránk kialakulásának főbb mozzanatait.1

Ezt az eljárást követi Takáts Sándor is az ecsedi lápról szóló tanulmányában2

, amelyben történeti adatok nyomán rekonstruálja a régi tájat, kimutatva, hogy a 18. századi nádtenger helyén még egy századdal előbb is virágzó községek voltak. Földrajzi értekezéseink — Kövér Fidél dolgozata kivételével —3

nem nagy eredményre juthattak a táj életének ily szempontú leírásában, mert levéltári anyag és kútfőtanulmányok mellőzésével csak néhány publikált adatra támaszkodtak. A felsorolt egy-két példa csak növeli M. könyvének jelentőségét, mert hasznos útbaigazításokat meríthetünk belőle hasonló tárgyú problémák feldolgozásához. Konkrét példákon át tanulmányozhatjuk, hogyan lehet a már elkészült vagy a még megírásra váró gazdasági vonatkozású tanulmányokat egy nagyobb egységbe módszeresen összefoglalni és azokat az általános jellegű történetírás számára is használhatóvá tenni. M. felfogását, módszerét és gondolatmenetét a tartalmi ismertetés során kívánjuk megvilágítani. M. alkotó elemeiben szemléli a tájat, hogy az egyes problémáknak a gyökeréig hatolva, állapíthassa meg a fejlődést. Erdő, puszta (Heide), láp és rétség azok a főformációk, amelyekből a vidék jellege összetevődik. Ε tájalkotó elemek kiterjedése és térfoglalása a gazdálkodó emberrel való viszonyukban adják a vidék fejlődéstörténetét. Az erdőről szóló rész Schleswig gazdaságtörténetének is egyik legérdekesebb fejezete. Kimutatja, hogy az erdőtakaró visszahúzódása jóval később történt, amint a közhiedelem tartja; a 1 Magyar erdészeti oklevéltár. Budapest, 1896. I. kötet, III— XL VII. 1. 2 Az ecsedi láp eresztése a mult században. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1899. 3 Kövér Fidél József : A Hanság földrajza. Szeged, 1930.