Századok – 1932

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 393

400 MISKOLCZY ISTVÁN. tanú, 100 soutól 25 livreig két tanú, 100-ig három, ezen felül öt tanú szükséges. A fél a tanút írásban jelenti a bírónak s jelzi a tényt is, amire esküszik. Az ellenfelet a kihallgatás idejéről értesítik, hogy ő vagy helyettese megjelenjék és kérdéseket intézzen a tanúhoz. Bizonyos ügyekben nem lehet tanú a rokon, valamint keresztény ellen nem tanúskodhat gyilkos, tolvaj, esküszegő, kiközösített és zsidó, de ezek egymás ellen tehetnek tarn ι bizonyságot. Az írott bizonyítékok két részre oszlanak : m igánosokéra és hatósági személyekére. A magánosok okleveleit Provenceban instrumentának nevezik, s bizonyító erejük rövid időre terjed : 10—15 évre. A közokiratok teljes érvényűek, de csak az esetben, ha az akta II. Károly rendelkezésének megfelelően van kiállítva. Az okiratokat a tabellarii (magánosok jegyzői) vagy a notarii (hivatalos egyének jegyzői) állítják ki.1 Miként ezek a szemelvények is mutatják, a provencei jogrendszer sokkal fejlettebb viszonyokat tételez fel, mint amilyen a magyar volt, tehát valószínűbb az átvétel olyan államból, amelyben még csak az átmenetet találjuk meg a fejlett viszonyokhoz. Ilyen volt Nápoly. A nápolyi jogrendszer ismertebb is lehetett Károly Róbert előtt, mint Provence-é, mellyel nem állt olyan élénk összeköttetésben. A következőkben azokat a fejezeteket ismertetem a nápolyi törvénykönyvből, melyek összefüggésben lehettek a magyarországi reformokkal. Mindenek előtt figyelemreméltó az a hasonlatosság, mely a gran giustiziere és a nádor bírói jogköre között van. A curia regia mellé II. Frigyes megszervezte a magna curia-t, mint legfőbb törvényszéket. A gran giustiziere tagja volt a curia regiának és elnöke lett a magna curiának, hol négy bírótárssal ítélkezett. Ha székhelyén kívül volt, a curia regiával szemben elvesztette tekintélyét „utpote nrinori lumine per luminare maius superveniens obscurato". Mint a bíráskodás feje, köteles volt kiszállni a provinciákba, ítélkezni és meghallgatni a tisztviselők ellen elhangzott panaszokat. Kúriája első folyamxlású törvényszék volt a nagyobb ügyekre és fellebbezési fórum az alsóbb bíróságokra (XXXV—VI. ].). A nápolyi Anjouk nagy gondot fordítottak a magánharcok, az önbíráskodás kiküszöbölésére és ezért kérlelhetetlenül üldözték az ilyen visszaéléseket. A nápolyi törvény-1 M. R. de Fresquet : De la preuve testimoniale et littérale en Provènce au XIII. e XIV. siècles. Revue de Legislation. 1870—71 13—43. 1.