Századok – 1932
Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369
392 V.4CZY PÉTER. hogy a nagyobb adományosak bandériumokat szintén összes birtokaik jövedelméhez mérték. Láttuk, hogy az adománybirtok nem alakult át beneficiummá. A birtokjog egyenlő elbánásban részesítette úgy a donata, mint a hereditaria birtokokat. Ez az elbírálás tükröződik a servitium esetében is. A servitium független a birtoktól, a személyre s nem az adományra támaszkodik. A király szolgálatában álló nemes érdemeket gyűjt, s ezeknek az érdemeknek alapján szerez adományokat jutalmazásképen. Mint a királyság embere, s számos adomány birtokosa nagyobb feladatok vállalására köteles. Az adományt azért kapja, hogy még hívebben, még nagyobb erővel szolgálja a „respublicát". Az adomány azonban szabad, kötetlen maradt.1 Állítsuk be most már Szent István katonakiállítási törvényét eredményeink sorába. Kétségtelen, hogy a törvény óhajt fejez ki, mely mindenkihez szólt, aki földesúri módon élt. Ebből az óhajból csak annyi valósult meg, hogy a comesek, a nagyobb egyházak,2 s a tekintélyesebb adományosak3 miles-csapatokkal küzdöttek a királyi hadban. A „bandériumok" nem álltak hűbéres katonákból, zömét miniszteriálisok, serviensek alkották. A bandériumkiállítás pedig nem az adománybirtokokon nyugodott, hanem a maiores és optimates összes birtokain. Nem is lehetett ez máskép egy olyan országban, ahol a donációkat teljes tulajdonjoggal adták. Magyarországon nem alakult ki „Benefizialwesen". Ezzel azonban hiányzott az alap is, amalyen a hűbériség a Duna-Tisza medencéjében felépülhetett, kibontakozhatott volna. A hűbériség a „Bencfizialwessen" alapjaira támaszkodott, viszcnt a magyar birtokjog sohasem fejlesztett ki beneficiális rendszert. Ennek tudható be, hogy a magyar királyság, Szent István alkotása ki tudta vonni magát a hűbéri eszme hatása alól. Váczy Péter. 1 Az adományrendszerrel összefüggő kérdések beható tárgyalását 1. A szimbolikus államszemlélet kora Magyarországon c. értekezésemet, Minerva 1932. évf. 2 A nagyobb egyházak „nobiles iobagiones" hadbaszállni kötelesek az egyház zászlója alatt. Pl. 1239: Wenzel: Codex, VII. 67—69. 1. (szekszárdi apátság). — 1258 : Pannonhalmi rendt., VIII. 296.1. (bakonybéli apátság). — 1267 : U. ο., X. 529.1. (tihanyi apátság) — 1273: Hazai okm., V. 49—50. 1. (veszprémi káptalan). — 1276: Fejér: Codex, V. 2. 333. 1. (váradi püspökség). — 1300 : Smiciklas : Codex, VII. 370—371. 1. stb. 3 Ez kitűnik Szines úrnő végrendeletéből 1146 : Pannonhalmi rendt., I. 598. 1. „qui tarnen proficisci debent ad exercitum et regis expeditionem, sicut fecerunt nobis nirentibus" és az Arany Bulla 1231 : 15. cikkéből.
