Századok – 1932

Értekezések - VÁCZY PÉTER: A hűbériség szerepe Szent István királyságában 369

380 vAcZY PÉTER. fejlődött ki, addig Szent István királyságában csak egyfajta birtokjoggal találkozunk. A donációkat, amelyekkel Szent István a királyság szolgálatában álló híveinek érdemeit jutalmazta, beneficiumoknak nem tekinthetjük. Ezek a donációk az adományos teljes tulajdonába mentek át, mint az öröklött vagy vétel útján szerzett jószágok. Az adományos velük ugyanolyan szabadsággal rendelkezhetett, mint egyéb birtokaival. Az adományost utána nemcsak a haszonélvezet joga illette meg, hanem a teljes dominium. Éppen ezért szolgáltatási terhek sem feküdtek a birtokon. Semmi nyoma nincs annak, hogy a megalakuló királyság a servitiumot a birtok után követelné híveitől. A szentistváni adományrendszerből hiányzik a nyugati „Benefizialwesen". A hűbériség azonban a beneficiális jogra támaszkodik. Ennek folytán a magyar adományrendszer nem illeszthető be a nyugati hűbérrendszerek sorába. Minden valószínűség amellett szól, hogy Szent István a királyság megalapításakor a hűbériséget nem vette át a mintául szolgáló német római birodalom szervezetéből. A kétrendszerű német birtokjog súlypontja a beneficium — „in proprium" ellentétén nyugszik. Ezzel szemben az egyrendszerű magyar birtokjog legégetőbb problémája : a rendelkezés szabadságának ellensúlyozása. Miután magyar jogterületen a haszonélvezeti formák jelentéktelen szerepet játszottak, s miután az adományrendszer hűbér-lovagi szolgálattal nem fonódott össze, nemesi birtokjogunk a teljes tulajdonjog fogalmán, s ezzel a rendelkezés szabadságának elvén épült fel. Jól tudjuk, hogy jogtörténeti irodalmunk a magyar nemesi birtokjog kialakulását más elvek küzdelmére vezeti vissza. Megszoktuk már, hogy a birtokjoggal foglalkozó tanulmányok a nemzetségi birtokjogból induljanak ki, s hogy az egész fejlődést az ősi jog és a jus regium küzdelmében szemléltessék.1 Valóban tapasztalható bizonyos feszültség a visszaháramlási jogban kifejezésre jutó királyi érdek s a rokonság örökjoga között. Tagadhatatlan, mindkét fél törekvése arra irányult, hogy magtalan halál esetén a gazdátlanul maradt birtokot saját magának szerezze meg. Hogy ebből számos súrlódás támadt, könnyen elképzelhető. De az érdekellentét a birtok jog kialakulása szempontjából kizárólagos szerepet nem játszott. Ez máskép nem is lehet annál a birtokrendszernél, amely a jus regium hatósága alól az adományokat kivonta. Azt láttuk, hogy 1 Legutóbb Eckhart Ferenc, i. m. 290. 1.