Századok – 1932

Tárca - Császár Elemér: Dézsi Lajos † 367

tárca. 367 s 1914-től Történettudományi Bizottságának előadója volt. Közel állt szívéhez Társulatunk is. Üléseinknek legszorgalmasabb látogatója volt, és bármi ügyben kérte közreműködését Társulatunk, sohasem talált elutasításra. A Századokban 1892 óta az ismertetések egész sora jelent meg tollából és sok publikációja látott napvilágot a Történelmi Tárban is ; munkatársa volt a Zichy-okmánytárnak, s nemcsak készséggel vállalkozott arra, hogy dolgozótársa lesz a Magyar Történettudomány Kézikönyvének, hanem az első volt, aki vállalt kötelezettségének eleget is tett, s az ő Cimertana volt a legelső füzet, mely e sorozatban megjelent. Fáradhatatlan volt, nem tudta kímélni magát. Pihenése alatt is — budai kies kertjének százados fái alatt, a svájci havasok aljában vagy wiesbadeni nyaralása idején — az otthonról magával hozott hivatalos vagy tudományos munkákon dolgozott, fáradhatatlanul róva nehezen olvasható, jellemző betűit, vagy pedig az útközben vásárolt legújabb munkákat olvasta. Ez a pihenést nem ismerő, lázas munka felőrölte erejét, s így nem tudott ellenállást kifejteni akkor, amikor arra szükség lett volna. De azért nem az élettől elzárkózó tudós volt. Érdekelte őt a jelennek minden kérdése és problémája, s nem volt érzéketlen az életnek nemes szépségei iránt sem, — azonban Thierry vei azt tartotta, hogy van valami, ami a földi élet minden öröménél, a vagyonnál, sőt még az egészségnél is többet ér, s ez a tudomány önzetlen, odaadó szolgálata : le dévoument à la science. Áldásy Antal nevét és emlékét értékes munkáinak hosszú sora fenn fogja tartani. Mi pedig életteli, meleg emlékét kegyelettel őrizzük szívünkben, mert mi még azokért az értékes tanulságokért is hálásak vagyunk neki, amelyeket nemes életével nyújtott. Ilolub József. Dézsí Lajos 1868—1932. Az emberi lét legnagyobb misztériuma, a halál, újra a maga megdöbbentő voltában mutatta be hatalmát : minden bejelentés nélkül elragadta közülünk Dézsi Lajost, társulatunk választmányi tagját és egykor igen népszerű kiadványsorozatunknak, a Magyar Történeti Életrajzoknak hosszú időn keresztül szerkesztőjét. Dézsi Lajos a magyar tudományos életben egyedülálló jelenség volt : egyetlen képviselője nálunk annak a külföldön igen elterjedt típusnak, amelynek esak egy célkitűzése van, a tudomány önzetlen szolgálata. Szellemvilágát egészen kitöltötte a könyv : könyveket olvasott és könyveket írt, az irodalmat búvárolta és annak történetét állította össze. Ami a könyveken és kéziratokon túl volt, még ha az irodalommal szoros kapcsolat-