Századok – 1932

Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13

26 DEÉR JÓZSEF. sek voltak. Ezt a tételt Thietmar közismert adatával akarja bizonyítani, melyből azonban csak az tűnik ki, hogy Ottó császár jóindulattal támogatta és befolyásával elősegítette a magyarok koronakérését, melynek azonban csakis a pápa tett és tehetett is eleget. Ε hipotézisből láthatólag Chaloupecky a koraközépkori politikai formákkal és különösen pedig a koronázás lényegével egyáltalán nincs tisztában. Visszatérve szerzőnk főművére : Chaloupecky Szent István uralkodásának végére helyezi a Felvidék politikai bekebelezését. A magyar uralmat azonban állandóan veszélyeztetik a Pfemyslidáh törekvései, akik Szvatopluk jogán emelnek igényt a Felvidékre. Részletesen ismerteti a felvidéki gyepürendszert, hogy szemléltesse a XI. századi határvillongások és a birodalmi vállalkozásokban segédcsapat szerepét játszó cseh hadsereg nagy katonai erejét. Bretiszláv (akitől Pozsony mai Bratislava nevét nyerte) vállalkozásai szerinte a történeti egység tudatának kifejezői. A' Pekáremlékkönyvben nemrég megjelent dolgozata1 ugyanezeket a mozzanatokat hangsúlyozza II. Ottokár magyar hadjárataival kapcsolatban, de mindkét helyen elhallgatja azt a szerepet, melyet a magyar királyok a XI. század végétől kezdve Csehországban játszottak. Ha a magyar történetírás is ily anakronisztikus elképzeléseknek hódolna, könnyen arra a következtetésre juthatna, hogy a dinasztikus vállalkozások a kalandozó ősök által megszállva tartott Morvaország visszaszerzésére irányultak. A cseh igények állandóságának hangoztatása mellett Chaloupecky mégiscsak elismeri, hogy a Felvidék önálló politikai életének a XI. század második negyedében végeszakadt. Művének további részében ennek megfelelően arra törekszik, hogy a csehtót kapcsolatokat, a Felvidék történetének ezen esszenciális mozzanatait a közigazgatási, egyházi és gazdasági szervezet tényeiben kidomborítsa. Műve VII. fejezetét annak az általánosan tudott ténynek szenteli, hogy az esztergomi egyházmegye tulajdonképen az egész Felvidéket magában foglalta, ami szerinte a magyarok részéről a territoriális egység elismerését jelentette. Az egyházi szervezet tárgyalásánál is hangsúlyozza a cseh hatást, melyet a Kostol, Kostolec, Kostolan stb. helynevek bizonyítanak. A prágai egy házm egyé be η ugyanis a kostel szónak 1 Uherska politika Premysla Otakara II. 130—188. (II. P. O. magyar politikája.) Tendenciák nélkül hasonló témát tárgyal F. Dvornik, Manuel I. Komnenos a Vladislav II. král cesky (I. M. K. és V. II. cseh király). Sbornik Bidl°.v 1928.