Századok – 1932

Szemle - Popelka Fritz: Geschichte der Stadt Graz I. Ism.: Kring Miklós 361

szemle. 361 sem áll azon a nívón, melyet a cseh-német kapcsolatokról írt objektív fejtegetései képviselnek. A tárgyilagosság és megértés szempontjából tehát a cseh történetírás nagy egyenetlenséget mutat. Míg a német oldal felé sikerült a történeti iskolának Palacky hatása alól felszabadulni, addig a magyar és tót irányban ez mindmáig nem történt meg. A magyar és cseh tudományos együttműködés lehetősége a cseh és német megértés analógiájára csak akkor következhet be, ha a cseh történetírás velünk kapcsolatban is leszámol azzal a romantiko-liberális ideológiával, amelyet a cseh-szlovák történeti egységnek az európai és magyar történettudomány mai szellemétől merőben idegen tana képvisel. P. tanulmányának másik érdekessége ránk nézve abban rejlik, hogy fejtegetései alapján mértéket kapunk a cseh és a magyar történetírás fejlődésének összehasonlítására. Mivel mindkét országban a német tudomány befolyása volt irányadó, a fejlődés fázisai úgyszólván teljesen megegyeznek. Lényeges különbség a történetirodalmi korszakok tartalmában mutatkozik. Szalay és Horváth Mihály távol állottak népük történetének az európai fejlődéssel való merev szembehelyezésétől, a „szabadság" ideájának egyedül a magyarság számára való kisajátításától. Palackyval ellentétben, kivel kétségtelenül egy tudománytörténeti korszakba tartoznak, ábrázolásuk nemcsak külsőségeiben, hanem lényegében is európai. I Ez a nemes mérséklet magyarázza nálunk a pozitívizmus képviselőinek észrevétlen hozzásímulását az elődökhöz, minek következtében az „átértékelés" a háború után, egységesen megváltozott perspektívák birtokában mehetett végbe. A cseh fejlődés vonala sokkal szaggatottabb : a mult forrásszerű vizsgálata egyúttal a történetr szemlélet krízisét is előidézi, anélkül, hogy egy új történetszemlélet I kialakításának világnézeti előfeltételei adva volnának. Mint ezt fentebbi szembeállításunk mutatta, Pékár és köre csak ott tud az objektivitás magaslataira emelkedni, ahol nagyterjedelmű előmunkálatok a valóságos tényállást evidenssé teszik. Ha azonban megfelelő adatbázis nem áll rendelkezésükre, vagy ha új problématerülettel kerülnek szembe, akkor nyomban kiütköznek a magasabb, összefogóbb szempontok hiányának összes hátrányai, előtérbe lép a sovinizmus, vagy legjobb esetben a kételyek diplomatikus elhallgatása. A magyar történetírás mindezen tul van : P. tanulmányából hibáink és fogyatkozásaink beismerése mellett is ezt az optimista tanulságot keil leszűrnünk. Deér József (Szeged). Popelka, Fritz: Geschichte der Stadt Graz. I. Band mit dem Häuser- und Gassenbuch der inneren Stadt von Arnold Luschin-Ebengreuth. Graz, Selbstverlag der Stadtgemeinde Graz, 1928. 8°. 632 1. Popelka könyvének beosztása, amely egyszersmind előre jelzi dolgozási módját, középiskolai régiségtanjainkra emlékeztet. A források és irodalom felsorolása, Grác nevének magyarázata (a mai Schlossbergen a XI. század folyamán a magyar betörések ellen épült kis várat nevezték a környékbeli szlovénok ,,gradec"-nek s ez a név a vár alatt kialakult telepre, majd a telep lakosainak nyelvébe is átment), a város praehistoriája (W. Schmid egyetemi tanár tollából) után az „äussere Geschichte", majd tüzetes topográfia következik két terjedelmes fejezetben ; a „Verwaltung und Verfassung" című rész zárja be az I. kötetet, amelynek időhatárát P. Mária Terézia uralkodásának kezdetében állapítja meg. A II. kötet ·— tudtommal — még nem jelent meg. Ennek programmját