Századok – 1932

Szemle - Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Ism.: Genthon István 354

354 szemle. Madarásznak vezérével való benső viszonya, féktelen egyénisége, politikai eszközei, kíméletlen ós ellenszenves, de az 1848 és 1849 év fordulójának válságos időszakában, az elcsüggedő ellenállás megszilárdításában Kossuth erős támaszát képező erélye s végül pártjáénak és a békepártnak összeütközése éles megvilágításba helyeztessenek. A politikai momentumok jelentőségét csak fokozza az a körülmény, hogy Madarász bűnére százszázalékos perrendszerű bizonyítékok máig sincsenek s az egész ügyet rejtélyes politikai, sőt külpolitikai szálak szövik át. Mindezekből a problémákból B. alig látott és láttat meg valamit. A politikai hátteret teljesen elnagyolta s a kérdést jóformán csak a kincsek megdézsmálására exponálva, beérte annak az útnak nyomozásával, melyet a kivégzett Zichy gróf lefoglalt kincsei Csepel-szigetétől a számoltató bizottmányig s Boliac Cézár gyanús üzelmeiig megfutottak. Megállapításai azonban, melyeket egyébként is bántó fogalmi és stílusbeli pongyolaságok tarkítanak, e tekintetben sem vitték előbbre a Madarászkérdés megoldását. Saját kifejezése szerint járatlan gyermek módjára tapogatózott s adatai valóban elégtelenek arra, hogy a hírhedt ügyben a bíró vitathatatlan ítélete kiszabható legyen. Ha B.-től nem is várhattuk ezt az ítéletet, Madarász bukásának, vagyis az értekezés tárgyának, a „gróf Zichy-féle gyémántpör"-nek megíratlanul maradt történetét joggal kérhetjük tőle számon. Szabó István, Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Vác, Szerger Ernő nyomdája, 1930. 4°. 156 1. 73 képpel. Aki évtizedeken keresztül elszánt következetességgel egy szemszögből képes átrostálni az elébe kerülő empirikus adatok végtelen halmazát, gazdag anyagot gyűjthet. T. munkássága szinte iskolapéldául szolgálhat erre. Munkás élete során mindenkor egyetlen város lebegett a szeme előtt. Érezni, hogy olvasmányai akkor kezdtek érdekessé válni, ha bennük Vác neve megjelent. Több könyvben foglalkozott idevágó kisebb-nagyobb történeti és főkép művészeti kérdéssel. Itt volt az ideje, hogy összefoglalja mindazt, amit kutatásai során Vác és a művészet kapcsolatairól megtudott. A magyar művészet folyamatosságában Vác is szerepet játszik, erről a szerepről azonban összefüggő képet ezúttal először kapni. Géza király a mogyoródi csata emlékére templomot emelt a városban (1074), mely írott adatot néhány szerény faragott kőtöredék is támogat. É templom mellé Salamon állítólag királyi palotát emelt. Váci ötvösök ismeretesek már a XI. századból, egy közülük névszerint is. Román vagy gótikus épület nem maradt az utókorra, az úgynevezett Hegyestorony, mely a csúcsíves ízlés némi halvány nyomát mutatja, nemcsak az egyetemes, hanem a hazai műemlékek szempontjából is jelentéktelen. A gótika kisebb emlékei között akad igen jelentékeny váci vonatkozású darab. Elsősorban a váci ötvösszerkönyv, melynek prágai hatásra valló rendkívül finom és gyengéd rniniatúráit Váci János készítette 1423-ban. A kódex, melyet a Nemzeti Múzeum őriz, azért is jelentős, mert a IV. Károly császár és Vencel király idején virágzó cseh könyvdíszítés hatásáról Magyarországon egymagában tanúskodik. Ugyancsak Zsigmond uralkodása korából maradt meg az a kultúrhistóriailag nevezetes kőtábla, melyet Giudici Doymus spalatói érsek faragtatott 1434-ben s amelynek felirata arról tanúskodik, hogy a hányatott sorsú főpap Vácott is építkezett ; a tábla egy ma már ismeretlen egyházi vagy