Századok – 1932

Történeti irodalom - Balla Antal: A legújabb kor világtörténete. Ism.: Balanyi György 345

történeti irodalom. 347 az eseményeknek országok szerint való tárgyalását semmiféle világtörténeti előadásban nem lehet elkerülni. Bizonyos azonban, hogy a történetírónak sohasem szabad lemondania a nagy összefüggések érzékeltetésének ambíciójáról s a magasabb írói és alakítóművészetnek éppen az a lényege, hogy a tized- és huszadrangú adatokkal való pepecselés közben is szüntelenül láttatni tudja ezeket az összefüggéseket. A tudományos érték vizsgálatánál elvszerűen mellőzni óhajtjuk azokat a kifogásokat, melyek az anyag kiszemelésével és értékelésével kapcsolatban támaszthatók, mivel e tekintetben az egyéni meggyőződések és szempontok szinte korlátlan lehetőségeket nyitnak. Általánosságban el kell ismernünk, hogy Balla iparkodik mindenütt objektív maradni s ítélkezéseiben inkább bizonyos pesszimista és fanyar józanság, mint egyoldalúságra való hajlás jellemzi. Előadásában arányosságra törekszik, de nem mindig kielégítő eredménnyel. Véleményünk szerint egyes részeket jobban össze lehetett volna húzni, másokat ellenben jobban kellett volna nyomatékozm. Ez azonban egyéni mérlegelés dolga s ezért nem tartanok ildomosnak ezen a címen hadba szállni a szerzővel. Egészen más elbírálás alá esnek azok a tetemes számmal előforduló tévedések, melyek már a tudományos megbízhatóság és alaposság rovására mennek s melyeket azokból nyilvánvaló hibákként kell elkönyvelnünk. A hibák különböző természetűek és súlyúak. Legnagyobb számmal a kronológiai botlások és elírások fordulnak elő. Egész litániát lehetne belőlük összeállítani. Csak úgy találomra bemutatunk egy marékra valót : Lónyay Menyhért miniszterelnök nem 1872 december 5-én, hanem 2-án mondott le (37. 1.) ; Franciaország Poroszországnak nem 1870 július 15-én, hanem 19-én üzent hadat {38. 1.) ; II. Sándor cár nem 1858-ban, hanem 1855-ben lépett trónra s a jobbágyságot nem 1863-ban, hanem 1862-ben törölte el (42. 1.) ; az orosz-török hadüzenet nem 1877 április 4-én, hanem 24-én történt (47. 1.) ; Bismarck nem 1890 március 19-én, hanem 20-án nyújtotta be lemondását (57. 1.) ; Tisza Kálmán bukása nem 1890 márc. 9-én, hanem 13-án s az első Wekerle-kormány kinevezése nem 1892 november I-én, hanem 17-én következett be (68. 1.) ; a Wekerlekabinetnek nem 1895 novemberében, hanem január 14-én kellett távoznia (70. 1.) ; Gervais tengernagy hajóraja nem 1891 július 29-én, hanem 22-én futott be a kronstadti kikötőbe (72. 1.) ; Delcassé külügyminiszter nem 1895, hanem 1898 novemberében parancsolta vissza Marchand kapitányt (78. 1.) ; báró Bánffy Dezső nem 1899 február 18-án, hanem 26-án mondott le (82. 1. ) ; Olaszország Massauát nem 1890-ben, hanem 1885-ben szállotta meg (86. 1.). Még tovább folytathatnók az apró hibák tűhegyre szedését, de talán ennyi is elegendő annak szemléltetésére, hogy Balla adatainak mérlegelésében nem járt el mindig kellő akribiával. Mert ha szívesen megengedjük is, hogy a felsorolt hibák bagatell dolgok, nagy számukkal mégis árnyékot vetnek az író tudományos megbízhatóságára. Természetesen súlyosabb megítélés alá esnek azok a hibák, melyek tárgyi vagy beállításbeli tévedést tartalmaznak. Az ilyenek száma szintén meglehetősen nagy. Mutatóul közlünk belőlük néhányat. Egy helyütt évtizedekig tartó frankfurti parlamentről beszél