Századok – 1932
Történeti irodalom - Huszti József: Janus Pannonius. Ism. Kardos Tibor 323
történeti irodalom. 325 igyekezett mutatkozni. Ideküldött leveleit nem középkori modorú stílusában, hanem költői, humanista stílusban írta, mint Petrarcához. Cola di Rienzihez intézett leveleit.1 A magyar és prágai udvar életét egyéb szálak is összefűzték. Mügeln Henrik, a császári, osztrák és magyar udvarokban forgolódó vándorköltő, a humanisták kedvelt írójából, Valerius Maximusból fordított németre.2 Nagyban előmozdította a magyar és császári udvar között a közeledést azáltal, hogy a Budai Krónikát és Kézai Simon Krónikáját egyéb elbeszélésekkel is megtoldva, németre fordította. Néhány feltűnő jelenségben nálunk is mutatkozott a reneszánsz kezdete. A császár példájára a vele rokon uralkodók szinte versenyeztek egymással egyetemek alapításában. A pécsi egyetemet meg Vilmos püspök személyében olyan ember szervezte és vezette, akit a császár is kedvelt.3 Irodalmi téren Küküllei János életrajza Nagy Lajosról új jelenség. IV. Károly császár önéletrajzot ír, Nagy Lajos helyett káplánja írja meg uralkodását. Sokat nyom a latban, hogy Küküllei benső viszonyban állott a császári kancellárral, Johannes Noviforensisszel. Küküllei műve eleven, részletező, realisztikus. Az eléje írt bevezetés hangja pedig egészen meglepő: Aristotelesből és Valturiusból azt bizonyítja, hogy az emberi élet célja, ékessége a jó hírnév, a dicsőség. A prágai kapcsolatokon kívül a magyar reneszánsz kezdetének vizsgálatában ki kell terjeszteni a figyelmet a magyar délvidékről kiinduló 1436-i huszita forradalomra. Ez a hatalmas tömegmozgalom rázta fel a nemzetet, ébresztette fel a társadalmi osztályok és az egyén öntudatát.4 A forrongó délvidékről emelkedett ki alacsony sorsból a magyar humanizmus két legnagyobb egyénisége : Vitéz János és Janus Pannonius. H. élesen választja el alakjaikat : Vitéz János első humanista prózaírónk ugyan, de elsősorban politikus, akinek életét csak színezi a humanizmus, Janus Pannonius azonban már céhbeli humanista, tehetségénél fogva igazi világnagyság. A költő életének körülményeit H. alapos kutató és elemző munkával rekonstruálta. Nem profilt kapunk, hanem a költő leéli előttünk újra életét. H. nem összefoglalóan jellemzi Janusban a humanistát, hanem a cselekmény közben figyelmeztet a jellemző vonásokra. Janus lényének kulcsát kezünkbe adja, midőn az öreg Guarino ajánlólevelét idézi : ,,Ezt a Janust, iskolám növendékét, aki észjárásban nemzetségére nézve magyar, erkölcseiben olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatos, figyelmedbe ajánlom." H. valóban kimutatja, hogy a ferrarai iskolától nyerte Janus mindazt, ami őt humanistává tette, de hitetlensége és lelki meghasonlása is innen ered. Janus tizenegy évi olaszországi tartózkodása alatt szerves tagja lett az akkori olasz humanista nemzedéknek. Guarino isko-1 Burdach: I. m. 467. 1. 2 Burdach: I. m. 337. 1. — Békési Emil: Magyar írók az Anjouk és utódaik korában. Kath. Szemle. 1889. 589—590. 1. 3 V. ö. A laikus mozgalom magyar bibliája. Minerva, 1931. 1—4. sz. 59—60. 1. 4 U. o. 76—77. 1.
