Századok – 1932
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Anjou-királyaink reformjai és a nápolyi viszonyok - 306
318 miskolczy istván. hogy itt banderiális rendszer nem volt, habár a nagyuraknak voltak zsoldosaikλ Végül, ha már az Árpádok korában lett volna banderiális szervezet, nem értenők meg, miért nem törekedtek királyaink törvénybe foglalni, mikor látták, hogy a nemesség iparkodik kivonni magát a kötelességteljesítés alól és nem volt meg a személyes tekintélyük, hogy őket kötelességteljesítésre szorítsák. Hasonlóképpen érthetetlen volna a sok haszontalan erőfeszítés a várbirtokok visszavételére, holott itt az egyik főindítóok a bomladozó várrendszer lábraállítása. Különösen nem értenők meg Károly Róbert e nemű törekvését, ha ő itt találta volna már az előtte ismeretes banderiális hadrendszert. Ezen okok alapján meg kell ismételnem már hangoztatott felfogásomat. Magyarországon természetes fejlődés alapján és részben idegen hatásra is — hiszen a hűbéri Európa közepén, hazánk nem zárkózhatott el a hűbéres elemek behatolásától — már az Árpádok alatt kifejlődtek a banderiális hadrendszer alapjai, de magának az intézménynek megvalósítása Károly Róbert nevéhez fűződik. Ő fejlesztette ki nápolyi mintára s először az urak buzgalmára bízta a csapatok kiállítását, később talán már bizonyos mértékben szabályozta is. A teljes kifejlődés Nagy Lajos érdeme. A kötelezettség talán nagyobb volt, mint később, mikor Zsigmond törvénybe foglalta a rendszert. Erre enged legalább következtetni az oklevél, melyet Szekfű idéz, s melyben Garai Miklós nádor hadbaszállási parancsa szerint az úr köteles „cum omnibus gentibus et familiaribus suis" megjelenni.2 2. Gazdasági reformok. Gazdasági téren a dolog természeténél fogva nem beszélhetünk olyan arányú átvételről, mint hadügyi téren. A klíma, talajviszonyok, a nép hajlama és nem utolsó sorban a környezet mintegy megszabják a fejlődés irányát és ezen a téren a szolgai utánzás katasztrofális lehet. Azért itt Károly Róbertnél csak arra a kiváló gazdasági érzékre mutathatunk rá, melyet őseitől örökölt, munkatársainál pedig helyenkint felcsillanni látjuk a nápolyi gazdasági politika vezérgondolatait, melyeket a magyar viszonyoknak megfelelően alkalmaztak. Mikor Anjou Károly Nápoly trónjára került, hasonló 1 Mathias Florianus : Fontes dorn. IV. C. 14., 15., 16. 2 Közli Szekfű a losonci Bánffy-család levéltárából. Serviensek stb. 52. 1.