Századok – 1932

Szemle - Scritti inediti di Luigi Ferdinando Marsili l. Marsili. - Sforza Graf Carlo: Gestalten und Gestalter des heutigen Europa. Ism.: Jánossy Dénes 243

szemle. 243 tartják, hogy Báthorynak uremiája volt. Sokan nem értették meg a lengyelek közül a nagy királyt, örültek halálának ; de a történelem azoknak adott igazat, kik őszintén gyászolták. Róma vele együtt látta sírbaszállani a törökelleni liga megvalósításának lehetőségét. Bécsben és Moszkvában örültek Báthory halálának. Műve végén közli J. Báthorynak hagyatéki leltárét, mi némi világot vet arra, hogyan volt grodnói otthona berendezve. A leltárban sok magyarországi arany- és ezüsttárgy, magyar bor, magyar ló stb. van feltüntetve. Bottló Béla (Varsó). Mayr, J. K.: Das Tagebuch (les Polizeiministers Kempen. September bis Dezember 1859. (Historische Blätter, Wien, 1931, 4. Heft, 77—108 I.) A bécsi házi,udvari és állami levéltár tisztviselői az „Österreichisch-Deutsche Wissenschaftshilfe" anyagi támogatása mellett újra megindították azt a folyóiratot, mely Stowasser Ottó szerkesztésében 1921—22 mindössze három füzetben jelent meg. A szerkesztést Gross Lothar, a levéltár helyettes vezetője vállalta el, akinek szakavatott irányítása mellett az időlegesen megszűnt folyóirat negyedik füzete 1931-ben látott napvilágot. Ebben M„ aki Kempennek 1848 januártól 1859 szeptemberig terjedő naplórészét önálló kiadványban tette közzé (1. Századok, 1931 201. 1.) ezúttal folytatólagosan sajtó alá rendezte a rendőrminiszternek 1859 szeptembertől decemberig terjedő feljegyzéseit. M.-t — amint az előszóban kifejti — alapos megfontolás késztette arra, hogy Kempen naplójának közlését az önálló kiadványban 1859 augusztusban megszakítsa. Ugyanis az 1859. év Kempen fényes pályafutásénak mértföldkövét jelzi. Ezzel az évvel záródik le az a 12 éves időszak, amely alatt írt visszaemlékezéseit vezető állásában tudomására jutott hírekből merítette ; tehát ezeknek forrásértéke aránytalanul nagyobb, mint azoknak a feljegyzéseknek, amelyek nyugdíjaztatása utáni időből maradtak fenn. Viszont kétségtelen, hogy Kempennek későbbi feljegyzései is történeti értékűek és ennek folytán indokoltnak látszott, hogy ezek se maradjanak ismeretlenül. Ε naplórészletből nem a hatalmas, intézkedéseiben sokszor erőszakosnak mondott rendőrminiszter, a 48-as viharok utáni „Gesamtstaat" egyik oszlopa, hanem a hatalom polcáról hirtelen lezuhant „ember" mutatkozik be előttünk, akinek majdnem minden sorából kiárad az a nyugtalan elkeseredés, amellyel igaztalannak érzett mellőztetése valódi vagy vélt előidézőit és az uralkodó elhatározásának titkos rugóit kifürkészni igyekszik. Különösen közvetlen hivatali utódai, Hübner és Thierry, valamint Reehberg, a pápai nuncius és nem utolsó sorban Zsófia főhercegasszony állanak érdeklődésének központjában, akiknek főszerepet tulajdonít bukásának előidézésében. Az olaszországi hadivereségek feletti általános levertség kiérzik soraiból, kifejezést ad annak az itt-ott felbukkanó közhangulatnak, mely e vereségek miatt Ferenc Józsefben kereste a bűnbakot. Számottevő feljegyzést nem találunk a magyar vonatkozások között. Egyedül Nádasdy gróf igazságügyminiszterrel és Zichy Ferenc gróffal, az ó-konzervatívok egyik tekintélyes hívével, az általános politikai helyzetről folytatott beszélgetései érdemelnek említést. Jánossy Dénes (Bécs). Sforza, Graf Carlo: Gestalten und Gestalter des heutigen Europa. (S. Fischer Verlag, Berlin, 1931. 431 lap, 23 képmelléklet.) Visszaemlékezéseit S. az európai államfőkről és vezető politikusokról részben elbeszélő modorban, részben interjú alakjában tárja az olvasó 16*