Századok – 1932

Értekezések - DEÉR JÓZSEF: A Felvidék történetének újabb irodalma. I. 13

A Felvidék történetének újabb irodalma. I. Az 1918 előtti Magyarország több volt nagy területeket és embertömegeket összefogó államkeretnél, több volt a benne található természeti vagy gazdasági javak összessé­génél. Az integer Magyarországhoz hozzátartozott a látható javak jelenéről és múltjáról alkotott tudományos világkép is, amelyen a magyar tudományosság képviselői akadályozás és zavartatás nélkül dolgoztak, azt nyelvében és szellemé­ben magukénak vallották és rajta a szellem fegyvereivel az impériumot gyakorolták. Ε két Magyarország, az érzékelhető és a nem érzékel­hető, egymás mellett éltek és egyszerre omlottak össze. Ez az összeomlás legérzékenyebben a legnemzetibb tudo­mányt, a történetírást sújtotta, mely az elszakított terüle­tekkel együtt elvesztette az azok tudományos vizsgálatá­hoz szükséges levéltárakat, a munkaerőket, valamint a kutatást mindenkor jótékonyan támogató helyi érdeklődést is. A tudománypolitika mai állapotában, a Grossbetrieb der Wissenschaft századában, az államhatalom támogatása nélkül minden nagyobbszabású tudományos kísérlet már eleve halálra van ítélve, a magyar történetírás pedig ter­mészetszerűleg nem számíthatott az új államhatalom támogatására. Különösen és nyomasztóan mutatkozik az új helyzet hatása a Felvidéken, mely egy kulturális erejében és érdeklődésében nem lebecsülendő nemzet uralma alá került s ahol ma már éppenúgy nem beszélhetünk magyar­nyelvű és magyar szellemű tudományos történetírásról, mint ahogy nem beszélhetünk magyar közigazgatásról, vagy jog­alkotásról sem.1 A felvidéki impériumváltozással szinte egyidőben, az államhatalom átvételével párhuzamosan jelennek meg a színen a nyelvében és szellemében új történetírás képviselői : az átszervezett, Gomenius emlékének szentelt pozsonyi egyetem cseh professzorai, akik néhány év alatt jelentékeny tanítványgárdát gyűjtöttek maguk köré. Kiegészíti e szel-1 A felvidéki levéltárak elvesztésének várható káros következ­ményeire 1. Mályusz, A helytörténeti kutatás feladatai. Századok 1922—23 évf., a helyi munkaerők és munkaszervezetek elvesztésé­ről ugyanő, A népiség története (A magyar történetírás új útjai 248).

Next

/
Oldalképek
Tartalom