Századok – 1932

Szemle - Vajthó László: Kazinczy világa. Ism.: Joó Tibor 229

249 szemle. 249 kiengedné kezei közül. Schrauf K. : Magyarországi tanulók a külföldön, 1892. adataira utalva, Crisium = Köröst a szász Kreuz-cal azonosítja és a szlavóniai várost Erdélybe helyezi. (432. 1.) A tévedés oly szembetűnő, hogy magyar historikus, aki megszokta, hogy a történeti Magyarország szélesebb határai között éljen, ilyen hibát nem tudna elkövetni, holott a csak saját népüknek múltját kutatóknál az efféle elírások idők folyamán bizonyára egyre gyakoribbak lesznek. Speciális magyar kötelesség elhárítani azt a veszélyt, hogy multunk feldarabolásából önkéntelen tévedések következhessenek. Mivel nem kívánható, hogy a szászok tájékozottak legyenek a középkori Szlavónia állapotaiban, a magyar történettudomány feladata az, hogy továbbra is összekötő kapocs, sőt organizátor legyen a megszállt területekre vonatkozó történeti kutatásokban s így ma még meglevő vezetőszerepét továbbra is megőrizhesse. A függelékben B. statisztikai kimutatást ad azokról a helységekről, ahol a 15. és 16. században iskoláról vagy iskolamesterről van említés. Néhány okmányt is közöl ; ezek között érdekes az, amely a hét csángó falu lelkészének és tanítójának javadalmát állapítja meg 1544-ben és a nagyszebeni királybíró döntése a szakadati magyarok és oláhok háborúskodásában a templom és iskola ügyében. Wiczián Dezső (Sopron). Hofhauser Margit: A kereskedőtestületek mozgalma a magyar kereskedelem fellendítése érdekében a XVIII. század végén és a XIX. század elején. (Budapest, 1930. 8°. 100 1.) Mint köztudomású, az 1790—91. évi országgyűlésen felmerült gravamenek legnagyobb része az országgyűlés folyamán nem került megvitatásra, hanem azoknak megvizsgálására a rendek bizottságokat küldtek ki. Ezeknek egyike volt a kereskedelmi bizottság, amely a tárgyalások megkezdése előtt felszólította a nevezetesebb kereskedőtestületeket, hogy tegyenek javaslatot, miképen lehetne orvosolni a magyar kereskedelem bajait. Az erre a felszólításra befutó elaborátumokat, terveket ismerteti ez a disszertáció, de igyekszik Mária Terézia és József császár gazdaságpolitikájának vázolásával az e mozgalom során felmerült óhajoknak és terveknek a hátterét is megrajzolni. A városok és kereskedőtestületek előterjesztéseiből szinte megdöbbentő erővel rajzolódik elénk, miként kötötte gúzsba az egész magyar gazdasági életet ' a mindig Bécs igényei és szükségletei szerint szabályozott osztrák vámpolitika, aminek a magyar vállalkozókedv hiánya természetes velejárója lett s ami okozója volt végül annak, hogy — mint ezekből a javaslatokból is kitűnik — Magyarország közgazdasági élete hosszú évtizedekkel maradt el nemcsak a nyugateurópai, hanem a szomszédos osztrák mögött is. A XVIII. századvégi magyar kereskedelem megismerésére sok értékes anyagot hozott össze a szerző. Kár, hogy tárgyával szemben mindvégig többékevésbbé idegen maradt. Pleidell Ambrus. Vajthó László : Kazinczy Világa. (Magyar Irodalmi Ritkaságok. 10. sz. (Budapest, 1931. 190 1.) — Halálának százéves fordulója sem hozta meg azt a nagy szintetikus munkát, mely a széphalmi mester sokrétű személyiségét és életét teljességben ábrázolná, életművét ezekkel szilárd kapcsolatba hozná és a méltatás nagy problémáját megoldaná. Igaz, a feladat rendkívül messzeágazó és bonyodalmas, s olyan előkészítő munkálatokat igényel, melyek maguk sincsenek végrehajtva ; de mindenesetre folyamatban vannak, mint ahogy