Századok – 1932

Történeti irodalom - Veress Endre: Documente privitoare la istoria Ardealului Moldovei şi Ţárii-Românesti. Ism.: Asztalos Miklós 202

202 TÖRTÉNETI IRODALOM. történetéhez. Nagyon várjuk a szerző által ígért folytatást, amely a magán- és perjogi interpolatiókkal foglalkozik majd. Holub József (Pécs). Documente privitoare la istoria Ardealului, Mohlovei si Tárii-Roinânesti. (Erdély, Moldva és Havasalföldre vonatkozó oklevelek). Publicate de dr. Andrei Veress Vol. I—-III. ßucuresti 1929—-1931. Kiadja a „Fundatiunea Ragele Ferdinand I." (I. köt. : 1929. XXXI. + 370 Ï. 4 hasonmás. II. köt. : 1930. XVI + 354 1. 5 hasonm. III. köt. : 1931. XV + 360 1. 8°. A csehek történelmi érdeklődése a háború előtt alig terjedt túl keleti országhatáraikon, magyar kérdésekre s most, a Felvidék birtokában mégis valósággal maguknak sajátították ki az addig kizárólagosan magyar terrénumokat. Ezzel szemben a román tudományosság már 1918 előtt is igen nagy figyelmet szentelt Erdély múltjának s most, hogy Erdély Románia része lett, természetes, hogy ezt az érdeklődést román részről legalizáíódottnak érzik. Félrenemérthetően szegezi ezt le C. C. Giureseu, a bucuresti-i egyetemen a nemzeti történelem tanára, ép Veress Endre előttünk fekvő sorozatának bevezetésében. Veress „Documente"-je ugyanis 1914-ben, mint a „Fontes Reruin Transylvanicarum" ÍV. kötete, magyar kiadásként indult meg s most Bucurestiben román nyelven és pénzen folytatódik. Giurescu ezt természetesnek tartja : „Cette importante publication, commetant d'autres, fut interrompue per la guerre. La paix amena la réunion de la Transylvanie à l'ancien royaume. La collection mentionnée ci-dessus, qui concernait une contrée importante du nouvel Etat roumain, devoit logiquenent devenir une publication roumaine". A megszállt területek tudományos okkupációja természetszerűleg nem egyének vállalkozása, hanem az ily természetű művek hivatalos támogatást is élveznek. A Documente az első olyan nagyobb hivatalos jellegű román forráskiadvány, amely már a tudományos kérdések új érdekkörbe történt áttolásának eredményeként látott napvilágot. Fokozza érdeklődésünket az is, hogy ennek a reprezentációs kiadványnak közöttünk élő magyar ember a gyűjtője és sajtó alá rendezője. Ha ez nem csak személyhez kötött véletlen, hanem azt jelentené, hogy a tudományos kérdések átsajátitói nem zárták ki a régi kutatókat, akkor a nemzetek közti tudományos együttműködésnek olyan megnyilvánulása lenne, amely mellett nem mehetnénk el elismerő szó nélkül. Amikor Veress 1912-ben a „Fontes" sorozatát megindította, folyóiratunk hasábjain Karácsonyi János meleg szavakkal üdvözölte s reményét fejezte ki, hogy a sok becses kiadásra kész anyag között „a moldva-havasalföídi vajdaságokra vonatkozó iratok" is hézagpótló jelentőségűek lesznek. A sorozatot azonban derékban törte a háború s a tervezett ötből a moldva