Századok – 1932
Történeti irodalom - Schwartz Elemér: A nyugatmagyarországi német helységnevek. Ism.: vitéz Házi Jenő 189
190 TÖRTÉNETI IRODALOM. ság alatt áll. Ε vidék földrajzi helyzetének ismertetése és történelmének vázlata után az itt lakó német népet teljesen egységesnek, a bajor töhrzözs tartozónak vallja a szerző, melynek nyelve is egységes, a bajor dialektus, bizonyos árnyalati különbségekkel. A helynévfejtés problémáinak tárgyalása alkotja az egész munka gerincét. Az etimológiai mondák megörökítését is csak helyeselhetjük, bár a helynévfejtés szempontjából alig-alig használhatók. Nem lehet kifogásunk a letelepedési elvek ellen sem, noha a részletkutatások bizonyos módosításokat felfogásunk szerint még eredményezhetnek. A helységnevek legrégibb alakjának megállapítása, a régi név fejlődési menetének vizsgálata, nyelvészeti, földrajzi és történeti adatok segítségével való megfejtése, majd az így megfejtett neveknek két főcsoportba osztása : ősi szálláshelyek és ú j telepek szerint a 372 helységnév esetében rendkívül nagy munkát, tudást és kitartást kívánt, de a szülőföld szeretete, a tárgy iránti lelkesedés a nehézségeken átsegítették a szerzőt. Nem kívánunk a helységnevek megfejtésének nyelvészeti szempontból való vizsgálatával foglalkozni, mert ez a nyelvészek feladata, hanem a történeti adatokhoz volna némi megjegyzésünk. Bizonyos, hogy a középkori helységnevek leggazdagabb lelőhelye e területre nézve Csánki földrajza és Nagy Imre oklevéltára, mivel azonban mindkét munkában csak válogatott adatok találhatók, ez okból nem lett volna eredménytelen munka egyéb használható oklevéltárak átnézése sem. Mindenesetre kár volt mellőzni Sopron város oklevéltárát is, mert sikerült volna t-öbb, ha nem is lényegbevágó hiba elkerülése. így pl. Léka esetében nem írta volna a szerző, hogy : „német neve először 1579-ben olvasható mint Gloknhaus" (75. 1.), holott Leukenhaus formában már 1409-ben előfordul1 és ettől kezdve a német név gyakran szerepel. Hasonló az eset Kópháza német nevénél is, mely Kolbenhof alakban 1354-ben tűnik fel2 és ezután számtalanszor találkozunk vele. Aligha lehet Récény német nevét is az Osli-nemzetséggel kapcsolatba hozni, mert a Ryczyng elnevezést már 1349-ben olvashatjuk,3 amikor ez a terület Nyék helységgel, mint állandó lakásul szolgáló központtal, az Aba-nembeli Atyinay-ág birtokában volt. Fertőrákos magyar neve Racus alakban 1199-ből ismeretes4 és így a legrégibben előforduló nyugatmagyarországi helységnevekhez tartozik, míg a német Kroispach elnevezéssel 1411-ben találkozunk legelőször.5 Harka esetében Pais Dezső igen valószínűvé tette, hogy az tisztségnévből vált helynévvé.6 Bali nevét kapcsolatba hozni Szent Farkas regensburgi püspökkel, már súlyosabb tévedésszámba megy és e község régi történetének a nem ismerésével lehet 1 Sopron város oklevéltára I. 2. 17. 1. 2 U. ο. I. 1. 105. 1. a U. ο. I. 1. 94. 1. 4 Hazai Okmánytár II. 2. 1. 6 Sopron város oklevéltára I. 2. 37. 1. ' Körösi Csoma-Archivum II. 360. 1.
