Századok – 1932

Értekezések - BALOGH JÓZSEF: A magyar királyság megalapításának világpolitikai háttere 152

164 BALOGH JÓZSEF. III. Ottó, aki elsöpri a pápaság hagyományos világi birtokigényeit és békezű kegyelemből, „liberalitate" ad egykori mesterének, mint pápának nyolc grófságot ; aki Lengyelországot politikailag és egyházszervezetileg elszakítja Németországtól és mint önálló egyházat Rómától közvetlenül függővé teszi ; aki tervszerűen (hortatu) és kegyelemből (gratia) királysággá emeli Magyarországot, eljöttnek látja az időt, hogy világhódító és térítő eredményeit, világbirodalmi igényeit ezzel az intitulatioval urbi et orbi hirdesse, — bizonyára nem utolsó sorban azért is, hogy a keletrómai fővárosban is meghallják, ahová ekkor már indulóban van a menyasszonytkérő követség. Mindezek az adatok bizonyító erejűek. Nem lehet kétséges, hogy Lengyelország és Magyarország III. Ottó céltudatos és tervszerű keleti missziós politikájának nagy állomásai, világbirodalmának részei — non desunt nobis fortissima regna Scythae ! — melyek azonegy terv szerint épülnek ki s amelyeknek létrehívásában a Szentszéknek pontosan kijelölt vestrum-szerepe van. Aki tehát Szent István koronázási esztendejében Rómából szemügyre veszi Európát, ezt látja : Egy Rómára, mint középpontra tájékozott világbirodalom körvonalai vannak kialakulóban. Róma ismét a világ feje, a császári palatium, a népek vágyainak célpontja. A császárság — konstantinusi-karoling és ottói alapokon — megújult, hadi és diplomáciai sikerekkel megerősödött, cluny-i eszményekkel ivódott át. Az Aventinuson ott ül a Mirabilia mundi,1

egy csodálatos képességű ifjú, akit családi hagyományai és vallásos és szellemi élete a világ uralmára rendeltek. A pápaságot kiemelte a X. század erkölcsi és fegyelmi bomlásából ; megszilárdította és megajándékozta, mert vallásos hite ezt parancsolta s mert politikailag szüksége volt rá ; ugyanakkor a Szentszéket a maga szándéka szerint töltötte be, a maga jelöltjeivel. A népek fölé emelte, mert német és francia pápát ültetett Rómába. A Kelet népeit — az európai civilizáció veszedelmeit — kezesekké tette és a keresztén királyság kereteibe szorította. Germaniát és Galliát Aachen·' bői, — Rómából ellenben az egész, Konstantinápolytól nem függő világot kormányozza, tehát — erős közvetítéssel — Magyarországot is. De nem lehet távol az idő, amikor a nyugati és keleti Róma ismét egy uralkodó jogara alatt egyesülnek. * 1 Schramm, I., 185. 1. és 2. jegyzet.