Századok – 1932

Értekezések - BALOGH JÓZSEF: A magyar királyság megalapításának világpolitikai háttere 152

158 BALOGH JÓZSEF. ban álló tünemény, hanem múltban, hagyományokban, lelkekben és tényekben mélyen gyökeret vert általános politikai eszme. A ,,Róma-eszme" — melyet az utóbbi évek gondos kutatása teljesen feltárt1 számos vonásában látszólag doktrinér és ideologikus elemeket is rejt ; valójában szerves és ép gondolatkör. „Róma" az Ottók százada számára — s bennünket itt csak az érdekel — a világbirodalmat jelenti, az emberiség nagy szervezeti egységét, mely emellett éppúgy lelki, vallásos, mint kulturális egység is. Később, Dante korában, egyszerűen a „humana civilitas" (Kern), itt, III. Ottó idejében, még kevésbbé intellektualizálva, de már éppoly tudatosan: a kereszténnyé vált római császárság élő emléke, leginkább nagykonstantinusi alakjában eggyéforrva az egyházzal, s látható fejével, a pápával.2 A karolingottói birodalom csupán nemzeti szerkezet ; amíg Aachenben székel, „reχ rornanus" addig az uralkodó, egy „római módra" való király csupán ; ,,Imperator Romanorum" akkor leszen, amikor maga az „Urbs" befogadja, a pápa teszi fel fejére a koronát s ezzel kitárul előtte az egyetemes emberiség s fejet hajt előtte, Krisztus felkentje előtt, minden nép és faj: „Nostrum, nostrum est Romanum Imperium," — ,a miénk, a miénk a római birodalom, erőt ád gyümölcshozó Itália, katonátontó Gallia és Germania és nem hiányzik nálunk a szittyák hatalmas királysága sem. A miénk vagy, Caesar, a rómaiak császárja és Augustus, aki a görögök fejedelmi véréből származol, császárságoddal a görögöket felülmúlod, öröklés jogán a rómaiaknak parancsolsz és elméddel és szavaddal mindkét nép felett jársz.'3 Ottónak ilyen világuralkodói képét rajzolja meg hűséges pápája, Gerbert-1 A Róma-eszmét tárgyaló irodalom az utolsó évtizedben nagyon megszaporodott. Alapvető könyv Fedor Sehneider, Rom und Romgedanke im Mittelalter-je,Mchn 1926.—Schramm művét fent idéztem. — Hasznos, bár gyakran feldolgozatlanul maradt anyagot hord össze Elisabeth Pfeil, Die fränkische und deutsche Romidee des Mittelalters című munkájában, Mchn. 1929, ahol bőséges irodalomösszeállítás is található. 2 A Róma-eszme világtörténeti, különösen középkori távlatát jól ábrázolja Gerhard Laehr cikke : „Vom ma. Imperium Romanum", Die Antike, VII., 1931, 120 1. 3 Nostrum nostrum est Romanum impérium ; dant vires ferax frugum Italia, ferax militum Gallia et Germania, nec Scythae nobis desunt fortissima regna. Noster es, Caesar, Romanorum Imperator et Auguste, qui summo Graecorum sanguine ortus, Graecos imperio superas, Romanis haereditario jure imperas, utrosque ingenio et eloquentia praevenis. Libellus de rationali et ratione uti, ed. Olleris, 1867, p. 298.