Századok – 1932

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNO: Két Hunyadi-beszéd 129

KÉT HUNYADI-BESZÉD, 151 Rómába küldte s ezt az alkalmat arra is felhasználta, hogy Janus útján II. Pál pápától privilégiumot eszközöljön ki a tervezett új pozsonyi egyetem számára. Mint majdnem minden német államocskának, azonképen a weimari hercegségnek is meg volt a maga egyeteme : Jena. Ennek föllendítésén pedig, mint Karl August minisztere, Goethe fáradozott. A nagy költő a természettudományok és azok sorában különösen az optika iránt érdeklődött és vannak, akik az optikának behatóbb művelését Jenában s végső kifejlődésben a Zeis-művek alapítását is a Goethe által adott impulzusra vezetik vissza. Karl August körében a legfényesebb tehetség kétségtelenül Goethe volt ; Mátyás udvarában Janus Pannonius, aki rövid élete ellenére is a quattrocentoban európai hírnévre tudott szert tenni. Udvari emberré vált mindkettő, sőt államférfivá. Janus Mátyás király kancelláriájában dolgozott, Goethe Karl August minisztere lett. Janus a pécsi püspökség és Szlavónia bandériumainak élén hadbaszállt, ott táborozott Boszniában és Morvaországban. Goethe elkísérte urát az 1792-i francia hadjáratba és volt a hírhedt valmyi ágyúzásnál. Szeretettel szedegettem össze ezeket a párhuzamokat, nemcsak mint a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli elnöke, hanem mint annak a Klebelsberg Ferenc pénzügyminiszternek is az utóda, akinek rokona és fogadott leánya volt Ulrike Levetzow. Az az Ulrike Levetzow, aki Goethet a Marienbader Elegie megírására ihlette s aki naiv szerelmével bearanyozta az agg költő utolsó éveit. ι