Századok – 1932

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNO: Két Hunyadi-beszéd 129

KÉT HUNYADI-BESZÉD, 135 koronájának szánt. Az éposz, sajnos, csak töredék maradt. Garay János hexameteres hőskölteményében kedves Tolna megyéjét vette színtérül s I. Ulászló trónrajutása kapcsán megénekelte, mint győzte le Hunyadi János Szekszárd mellett, Csatár mezején az első Jagelló-király ellen háborúskodó főurakat. Vörösmarty drámai trilógiát tervezett, melynek elkészült részeit éppen mi történészek azért becsüljük nagyra, mert a történeti dráma egyik főkövetelésének, a korhűségnek és a korfestésnek a költő mesterien megfelelt. A negyvenes évek közepén Vörösmarty megírta a trilógia első darabját : a „Ciliéi és a Hunyadiak"-at, amelynek tárgya Ciliéi Ulrik megöletése. A második rész Hunyadi László tragikus végét tartalmazta volna, de ebből az ötvenes évek elején csak pár jelenet látott napvilágot ; a harmadik rész megírásához pedig a betegeskedő költő hozzá sem fogott. Vörösmartynál szerencsésebb volt Jósika Miklós, aki a „Csehek Magyarországon" című regényében és ennek folytatásában „A hat Uderski lány"-ban nem kevesebb, mint tíz kötet terjedelemben foglalkozott Mátyás korával. Ellenben Vörösmarty sorsára jutott Arany János ; a tervezett ballada-cyklusából csak az előhangnak szánt „Hunyadi csillaga" meg „Both bajnok özvegye", „Szibinyáni Jank", „V. László" és „Mátyás anyja" készült el. Arany a hatvanas évek második felében már feladta a tervet. „Három-négy ballada lett az eredmény — írja magyarázatképen. — Nem sorjában akartam megírni, hanem majd egy, majd más kiválóbb mozzanatot ragadni meg, azután úgy kötni össze egy egésszé. De meg kelle győződnöm, hogy százával a ballada nehezen jő s ha ihlet jönne is, egység bajosan lesz." De ami a cyklusból elkészült, az irodalmunk megannyi gyöngyszeme. A Hunyadiak kora Aranyt egyébként hősköltemény írására is ihlette ; Mátyás dalünnepe című békeéposza a nagy király udvarában játszódott volna le. Vesztesége irodalmunknak, hogy Arany ezt a megkezdett tervét sem valósíthatta meg. A legnagyobbakról szólva — mint természetest — pusztán regisztráljuk, hogy Jókai bőséges életművében sem hiányzik a Hunyadi-motívum. A nyugtalan Hugo Károly még 1847-ben írt Egy magyar