Századok – 1932

Szemle - Kreševljakovič Hamdija: Husein kapetan Gradaščević. Ism.: Bajza József 118

118 SZEMLE. gazdasági egységeitől, másrészt a külföldi tőkétől való függésből. S bizonyítja azt, hogy aki e távolsági kereskedelem lehetőségeit a maguk teljében óhajtotta kihasználni, annak nem a végponton, hanem egy közbüleső pilléren kellett lábát megvetnie, hogy vállalkozásai a távolsági forgalomnak mentül tágabb ívét ölelhessék át az elérhető legnagyobb eredményesség érdekében. Történelmünk e térben és időben szűkre szabott, de megfelelő értelmezéssel tágabb összefüggéseket is megvilágító mozzanatainak feltárásában — mint aminő egy-egy magyar tőzsér, egy-egy városi patrícius egyéniségének, élete munkájának megelevenítése — már családtörténeti kutatásunk is nagy szolgálatokat tehetne, ha egyszer ráeszmélne, hogy az armálisok s birtokadományok világán kívül is van családtörténet és ha felül tudna emelkedni a kizárólag csak a családi állapotot illető adatok keresgélésén. Sőt a mai körülmények között, éppen az emelkedettebb családtörténetnek a legszélesebb körök érdeklődését is felkeltő jellegénél fogva, szinte magasztos missziót is teljesíthetne : segítségére lehetne a kisebbségi sorsba szakadt magyarságnak, hogy ez tudományos kultúrájának alapjait saját erejéből megvethesse. Nagyszombat és Komárom magyar tőzséreinek, a felvidéki és erdélyi városok kereskedő nagyságainak s e területek kereskedő nagybirtokosainak megelevenítése éppúgy lehetséges volna a megfelelő helyi levéltárakban található különböző városi könyvek, végrendeletek, gazdasági iratok izolált adataiból, mint ahogyan Henckel Lázár alakja K. tanulmányában ugyanily adatokból elevenedik meg előttünk. S céltudatos, példátadó kezdeményezés mellett a feladat elvégzése a sikertelenség veszélye nélkül rá volna bízható a kisebbségi magyarságra is, amely mai viszonyai között csak dilettánsokat tud munkába állítani, hogy ez a foglalkozás mintegy kezdő iskolája legyen a további magasabbrendű tudománymívelésnek. Ezek a kisebb-nagyobb monográfiák bizonyára hálás olvasóközönségre találnának a kisebbségi magyarság legszélesebb rétegeiben, a nemesi udvarházakban csakúgy, mint a városi kispolgárság boltíves házaiban, sőt talán még ,a kisebbségi magyarság legnagyobb tömegét kitevő parasztosztály jobbmódú portáin is; azaz meg tudnának birkózni az olvasóközönség toborzásának súlyos problémájával is. Paulinyi Oszkár (Bécs). Kresevljakovic Hamdija: Husein kapetan Gradascevié. Sarajevo, 1931. 30 1. 8°. Bosznia török korának szorgalmas történetírója Gradascevic Husein bég felkelésének századik évfordulóját e bosnyák hős első tudományos életrajzának megírásával ünnepelte meg. Eddig hagyományokra épült közleményekből, Vulacevic Milenkónak a szerb propaganda céljait szolgáló tanulmányából (Znameniti Srbi Muslomani 1906) és leginkább egy horvát történeti regényből (Tomic Eugen : Zmaj od Bosne 1879) ismertük „Bosznia Sárkányát". Kresevljakovic füzete sok romantikától fosztja meg Husein bég alakját, de most legalább tisztán áll előttünk ennek a tragikus sorsú, kemény férfiúnak élete. Érdekes, hogy a muzulmán írónak e muzulmán hősről írt életrajzát ismét a katholikus Napredak adta ki. A bég 1802—1833 között élt. 1821-ben testvérbátyja, Murát, lcivégeztetése után örökölte a kapitányi méltóságot. A korviszonyokhoz képest müveit ember volt : horvátul, arabul és törökül tudott, a koránt alaposan ismerte. Türelmes volt a keresztényekkel szemben. Egyik legbizalmasabb embere a ferenerendi Starcevic Ilya volt, A bosnyák nemesség a török uralom egész ideje alatt kezében