Századok – 1932

Szemle - Marsili L. F.: Scritti inediti. Ism.: Iványi Béla 116

116 SZEMLE. Általában azon igyekeztek, bogy minél bívebben adják vissza Wad­ding szövegét. Ä szöveghűség mellett nagy gondot fordítottak a használhatóságra is ; ezért jegyzeteikben mindenütt szorgosan utalnak az újabb kutatások eredményeire. Csupán az első kötetben közel harmadfélszáz ilyen helyesbítő és kiegészítő jegyzetet találunk. Az Annales új köntöse minden tekintetben méltó benső értéké­hez. Papírja finom és erős, betűtípusa és nyomása a legkényesebb nyomdatechnikai igényeket is kielégíti, ízléses angolvászon kötése pedig egyenesen fényűzőnek mondható. Eddig négy kötet jelent meg belőle s mivel a kiadók átlag minden két hónapban újabb kötetet ígérnek, négy-öt éven belül az egész 25 kötetből álló mű megjelenik. Balanyi Gyönry. Scritti inediti di Luigi Ferdinande Marsili. (Bologna, 1930. 273 1.) A bolognaiak által Marsili halála fordulónapjának emlékezetessé tételére kiküldött bizottság (C'omitato Marsiliano, melynek alelnöke Salvatore Pincherle, a neves matematikus, titkára pedig Albano Sorbelli, a bolognai városi könyvtár igazgatója volt) Marsili önélet­rajzán kívül közzététette néhány más kiadatlan művét is, s ezek a fenti címen külön kötetben jelentek meg. A kötet nagyobbik részét Marsilinek a Garda-tóról írt földrajzi és természetrajzi munkája fog­lalja el. Közelebbről érdekel minket az a jelentés, amelyet Bécs város 1683. évi ostromáról egy török ember írt s amelyet olasz fordításban a bolognai Marsili-gyiijteményben őriznek. A jelentés címe : „Rela­zione dell' assedio di Vienna, fedelmente dall' idioma turco tradotta." Sűrűn esik benne szó Magyarországról is, hiszen a török sereg Magyar­országon keresztül halad Bécs felé, s erre menekül vissza, s a vállal­kozás hátterében ott van Tököly is pártjával. A jelentés szövegét a szerkesztő és az előszót is író Albano Sorbelli tette közzé. Sajnos, a kötethez név- és helymutató nem készült. Iványi Béla. (Szeged). Heilbrunner: Lazarus Heiickel von Donncrsmarck. (Viertel­jahrschrift f. Sozial- u. Wirtschaftsgeschichte, 1931. (XXIV.) 142— 156. 1., különnyomattal.) A herceg Donnersmarck-család főként a poroszsziléziai fekvőségein feltárt szénterületek révén a háború előtti Németország nagy vagyonai sorában is az élcsoporthoz tartozott. K. tanulmánya e vagyoni jólét megalapozójának, Henckel Lázárnak üzleti s vagyonszerző tevékenységét világítja meg konkrét adatok alapján. Henckel meglehetősen szerény sorból, a Szepességről szár­mazott el. Délnémetország vezető kereskedelmi emporiumaiban tanulta a kereskedés mesterségét, majd az 1570-es évek folyamán, mint egy ulmi kereskedőház faktora, Bécsbe kerül. Itt — 1581-ben megszerezvén a polgárjogot is — csakhamar önállósul s a kilencvenes évek elejére már Bécs vezető kereskedőházai sorába küzdi fel magát. Üzleti tevékenységének főterülete a délnémetországi kereskedelmi gócpontok és Magyarország meg Erdély közti áruforgalom lebonyo­lítása s ezzel kapcsolatos váltóüzletek. Árukereskedelmének leg­nagyobb tételű cikkei keletre a posztó- és vasáruk (nevezetesen kés és kaszapengék), a keletről nyugatra irányuló forgalomban pedig főként a magyar ökör és a részben saját, Bécs környéki szőlőiben termelt borok. Ε nagyméretű kereskedelem szilárd alapjaira támasz­kodva bővíti ki üzletkörét a kilencvenes évek elején állami hitel­üzletekkel, majd, 1603 óta, az utóbbiakkal-—legalább is a Habsburgok ércterületekben gazdag birodalmában — már szinte hagyományosan egybenőtt bányavállalkozásokkal. Mint a század elején a Fuggerek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom