Századok – 1932

Szemle - Döry Ferenc: Gróf Buttler János házassága. Ism.: Markó Á. 100

100 SZEMLE. betelepülésére ós gazdasági viszonyaira összefüggőbb adathalmazt találnánk. A sztrecsnói és budetini uradalmaknak és a magyargalíciai, magyar-sziléziai határpernek a magyar kamara és az ország levéltárába még a XVIII. században bekerült, ma az Országos Levéltáriján őrzött iratai bőséges anyagot szolgáltatnak a Kiszucca völgyének fokról-fokra kimutatható betelepülésére és gazdasági viszonyainak kialakulására. Sajnos, ezeknek az adatoknak lelkiismeretes feldolgozása helyett ez a doktori értekezésnek szánt kezdetleges kis dolgozat feladatát néhány nyomtatásban megjelent munka adatainak alapján akarta megoldani. A XVIII - XIX. század bővebben tárgyalt gazdasági és társadalmi rajzához a honfoglalással kezdődő történeti bevezetést ad, amely azonban, egypár Zsolnára és környékére vonatkozó szórványos középkori adat felsorolását leszámítva, a felvidék bármely tótoklakta kisebb területére alkalmazható és történeti tévedésekkel (vlachi = oláhok, gorálok = oláhok stb.) tűzdelt általánosításból áll. Amikor a középkorról a XVIII. századba ugrik át, merész lendülettel és általánosítással pótolja adatai hiányát. XVIII—XIX. századi adatai is nagyon soványak, Acsády és Fényes munkái majdnem az egyedüli forrásai, még az 1828. évi országos összeírást feldolgozó L. Nagy Notitia-ját sem ismeri. A jobbágyság helyzetének és a Mária Terézia-féle úrbéri rendezésnek a megítélésében az erős revízióra szoruló Acsádvn is túltesz. A sok sajtóhiba és a lap alján tördelés hibából származó csonka mondatok a munka csekély értékét még inkább lerontják. A zsolnai városi soltészségekből és a pásztorkodó tótok (vlachi) apró kis telepeiből kialakult Kiszucca völgyi falvak múltját szerényebb hangú, de bővebb forrásanyagra épített dolgozatban lehetett volna összeállítani az Országos Levéltár iratai alapján. Fekete Napry Antul. Döry Ferenc: Gróf Buttler János házassága. 1931. Pécsi „Dunántúl^ egyetemi nyomda. 148 1., 2 fényképreprodukcióval. D. könyve megismerteti velünk gróf Buttler János „regényes" házasságának valódi történetét. Butt 1er válóperének az egri érseki levéltárban őrzött iratai, valamint Buttler Jánosné hátrahagyott levelei s a Döry családra vonatkozó egyéb levéltári iratok alapos felhasználásával állította össze D. e bonyolódott válóper hiteles történetét és egyben Buttler gróf egyáltalában nem rokonszenves egyéniségének valódi képét. A személyével kapcsolatos eseményeket a magyar olvasóközönség Mikszáth „Különös házasság" című regényéből, mint D. megállapítja és hiteles okmányokkal bizonyítja, egészen tévesen ismeri. A valóság lényegesen másképen hangzik, mint ahogy azt Mikszáth elbeszéli. A házasságra Buttlert senki sem kényszerítette s csak ő maga csinált belőle „különös házasságot", amikor hazug ürügyekkel és erkölcstelen, erőszakos eszközökkel akart az egyházilag széttéphetetlen és megunt házassági kötelékből kiszabadulni. Megállapíthatjuk ez érdekes könyvből azt is, hogy Buttler grófot vagyonának közcélokra (Ludovika, stb.) való osztogatásában korántsem hazafias áldozatkészség és nemeslelkfíség vezette, hanem felesége és rokonai iránt táplált gyűlölete. Ez a könyv is megmutatja, mennyire kívánatos az, hogy a tárgyilagos történetkutatás a köztudatban regényessé vált személyekre vagy eseményekre rávilágítson és valódi, igaz alakjukban mutassa be őket. Markó Árpád. Borkő István: Az 1848 -4ÍÍ. évi mayyar szabadságharc olasz légiója. Budapest, 1929. A Korvin Mátyás Magyar-Olasz Egyesület kiadása. 8°. 64 1. A díszes kiállítású könyvecske képekkel és facsimilék-