Századok – 1931

Értekezések - MADZSAR IMRE: Szent Imre herceg legendája 35

SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA. 59 kötelező. Bizonyos időpont (1104 ?) után a nős püspököknek el kellett válniok feleségüktől, akiknek illő eltartást biztosít a törvény, de a férjeiktől külön kell élniök. Püspökké ezután csak nőtlen pap szentelhető vagy aki nejétől különválik. Az eddig nőtlen áldozópapnak és diaconusnak is megtiltja ugyané törvény a nősülést. Az egész vonalon azonban csak a fentidézett 1112-i határozat emeli érvényre a coelibatust. Alig képzelhető, hogy külföldön egy csapásra valósult volna meg a nagy reform, melynek eszméje és gyakorlata ugyan már régóta élt, de amelynek törvényerejű és általános keresztülvitele mégis a való élet számtalan személyi érdekét és viszonyait bolygatta meg. Már Szent László is 1092-ben csak „a béke és egység fenntartására való tekintettel" tűri meg egyelőre (ad tempus) a papok egyszeri házasságát, addig míg a szentatya ez ügyben közelebbi irányítást ad (quousque nobis in hoc domini Apostoliéi paternitas con­silietur). A szentszékkel azonban éppen ezekben az években feszült volt a viszony, sőt Magyarország az előtt az eshetőség előtt állott, hogy László királynak a pápaellenes császári párthoz ragaszkodó Álmos lesz az utóda. Egészen bizonyos, hogy a magyar egyház kebelében is megvolt már ekkor az a reformpárt, mely a szigorú, „clunyi szellemű" irány eszméiért lelkesedett és ennek a pártnak alighanem jelentékeny része volt abban, hogy Álmos öröklésének ügye még Szent László életében meghiúsult. Helyette oly utód következett a trónon, akit papnak szántak, alapos egyházi kiképzésben részesítettek s aki egy régi hagyomány szerint, melyet a több ősi adatot tartalmazó váradi és zágrábi krónikák őriztek meg, tényleg viselte is a püspöki méltóságot. Igen jól egyezik ezzel egy másik krónikánknak az a tudósítása, hogy Kálmán fejedelem korában is elvégezte naponként a papi zsolozsmákat, azaz könyvekből, a psalteriumból, lectionarius­ból stb. imádkozott, amiért is ,,a magyarok Könyves Kálmán­nak nevezték el". A sokat idézett jelzőnek ez az igazi jelen­tése. Szigorúan egyházi felfogású uralkodónk alatt a magyar katholikus egyház befolyása és tekintélye korszakos léptek­kel emelkedett. A püspöki kar jelentékeny részt nyer a világi igazságszolgáltatásban s ugyanakkor saját törvényhozása elválik a világitól. A magyar király 1106-ban lemond az eddig gyakorolt investituráról. Ε hatalmi emelkedésnek igazi erkölcsi alapjául és erőforrásául nálunk is csak az egyházi fegyelemnek és életmódnak gyökeres megjavítása s ennek során a papi nőtlenségnek teljes keresztülvitele szolgálhatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom