Századok – 1931

Értekezések - MADZSAR IMRE: Szent Imre herceg legendája 35

SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA. 53 viselte ezen a néven e méltóságot, a IV. században élt. Pedig szerzőnk szerint a történetet egy jámbor görög pap beszélte el Konstantinápolyban, éppen mikor Almos herceg ott tartózkodott. A másik csodás elbeszélésben — amelynek Günter és Kaindl1 négy változatát is idézik s amellyel távolabbról a Tannliäuser-monda is rokon — Hildebrand pápa, azaz VII. Gergely, Szent László király és kancellárja, Fábián székesfehérvári prépost a történeti szereplők. Hőse egy Konrád nevezetű német vezeklő, aki szörnyű bűnökkel terhelten zarándokol az örök városba. A szentatya nem oldozza fel, hanem tagjait szoros páncélba öltözteti s ezt Krisztus öt sebének módjára öt vaslánccal övezi körül. Kezébe pedig pecséttel zárt levelet ad, mely vétkei lajstromát tartalmazza. A bűnös most sorra járja a szentek sírhelyeit és Jeruzsálembe is eljut. Végre Szent Imre székesfehérvári nyugvóhelyénél történik meg a csoda. A láncok szétszakadnak s a páncél darabokra törve hull széjjel. A csörrenésre odajönnek a hívők. Előjön a prépost is és úgy találják, hogy a levél magától kinyílt és írásnak nyoma sincs benne. A feloldozás jelképes valóságban végbement. Közlik a csodát Szent László királlyal, a püspökökkel és országnagyokkal, akik háromnapi böjtöt rendelnek el, amelyet Imre herceg holttestének fölvétele azaz ünnepélyes szenttényilvánítása követ. * * * Mikor keletkezett legendánk ? Ki volt a szerzője és milyen érzülettel és felfogással írta meg művét ? A könyvnyomtatást megelőző korban ritkán jelöli meg valamely mű évszámmal keletkezése idejét, mint ezt kivételesen Márk krónikájánál látjuk. Sokszor kell megelégednünk hozzávetőleges meghatározással, például a történeti ,,határértékszámítás"-nak azzal a nemével, mikor két évszámot, mint az illető mű létrejöttének két lehetséges határát jelöljük meg. A mondottakban már szó volt egy oly körülményről, mely legendánk esetében terminus ante quern gyanánt szolgálhat: Hartvik püspök 1116-ban meghalt Kálmán királyunknak ajánlott művében már felhasználta legendánkat. Viszont legendánk szövegének legkésőbbi történeti adata, Almos hercegnek szentföldi zarándoklatával kapcsolatban 1109-re tehető konstantinápolyi tartózkodása terminus pust quem számunkra, illetőleg kétségtelenül azzá 1 Günter i. m. 208.1. 99. jegyz. ; Kaindl Studien. Wien 1902, 44.1.